2013. január 6.

Megmutatni, amit tudok, amit kaptam, amit örököltem

Csizmadia Anna énekről, versmondásról

Csizmadia Annát aligha kell bemutatni olvasóinknak, hiszen sajtóból, televízióból tudhatják, ő az a bácskertesi (kupuszinai) népdalénekes, aki szóló ének és hangszer kategóriában megnyerte a Fölszállott a páva vetélkedőt. Anna Budapesten tanul, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi-ének szakán. Karácsonyra hazautazott, a szülői házban kerestem föl, jó előre egyeztetvén az időpontot, mert érkezésének másnapjára sok újságíró jelentkezett be hozzá.

Futószalagon érkeznek hozzád az újságírók, kapkod utánad a média. Hogyan viseled ezt a hirtelen jött népszerűséget??

– Nem is tudtam, hogy ennyit írtak rólam az újságok. Amikor tegnap este megérkeztem, anyu kiterítette elém a szőnyegre a velem foglalkozó lapokat. Mindenki hívogat, telefonos interjút adok, Skype-on, e-mailben keresnek. Nagyon jó érzés, nagyon örülök neki.

Mikor szerepeltél versenyszerűen először, és mekkora volt a közönséged?

– Hétéves koromban énekeltem először szólóban Újvidéken a Szólj, síp, szólj vetélkedőn, akkor olyan húszan lehettek a rádió termében.

Most pedig több millió ember előtt léptél föl. Mi volt a különbség a két élmény között?

– Most is ugyanúgy izgultam, mint hétéves koromban. Ugyanúgy szívből énekeltem, mint akkor annak a húsznak. Egyébként izgulós típus vagyok, de ez a föllépéseimen nem látszik. A zsűri most is mindig szóvá tette, hogy adatközlői higgadtsággal és nyugalommal énekelek, pedig borzasztó feszültség van bennem ilyenkor. Ráadásul a vetélkedőn, amikor bemondták, hogy én következek, közben vetítették a másfél perces kisfilmet, nekem meg a színpad mögött visszaszámláltak, hogy még 50 másodperc, 40, 30 – hát, mintha kivégzésre vezettek volna! Feszült voltam, mert tudtam, hogy az egész világ magyarsága nézi a vetélkedőt, és azért izgultam, hogy úgy énekeljem el a dalt, ahogy bennem van. Azon nem izgultam, hogy ki ül a nézőtéren, se azon, hogy ki lesz a vetélkedő győztese.

Azért volt ott egy kritikus 60 másodperc, amikor a zsűri elnökének döntenie kellett közted és a vetélytársnőd között.

– Igen, Kubinyi Júlia volt az úgymond vetélytársam. Megbeszéltük, hogy ez az utolsó színpadra lépésünk öröméneklés lesz, nem pedig versengés, mert mindketten külön egyéniségek vagyunk, mindketten a magunk módján tesszük a dolgunkat, és most bebizonyosodott, hogy elég jól csináljuk. Elénekelte a produkcióját, és ugyanannyi pontot kaptunk mindketten. Sebő Ferencnek kellett döntenie közöttünk. Álltam a színpad mögött, a „lihegőben” Herczku Ági mellett, és Sebő az én nevemet mondta, én meg nem értettem, mit mondott, ott hátul mindenki ordibált, hogy Anna!, Anna!, s végül Ági szólt, hogy de Annácska, hát te győztél! Még most se hiszem el igazán, hogy én lettem az első, bár itt valójában nincs győztes, de különös érzés, most kell még mindezt földolgozni magamban.

Hogyan fogadták az egyetemen a szereplésed, majd az elért eredményed?

– Kicsit azt éreztem az elején, hogy hát, nem gratulálunk, mert úgyis kiesel, de amikor a döntő után bementem az egyetemre, mindenki rohant hozzám, gratuláltak, körbepusziltak, a tanárok is gratuláltak. Ez már sokkal kellemesebb érzés volt, mint az előző.

Egyáltalán hogyan szántad el magad, hogy benevezel a Fölszállott a páva szegedi válogatójára?

– Áprilisban Budapesten minden évben megszervezik a táncház-találkozót, és ott hirdetik meg a különböző táborokat. Ott került a kezembe a vetélkedőt meghirdető szórólap. El sem olvastam, csak eltettem a táskámba. Aztán egyszerre csak kérdezgetni kezdtek, hogy ugye indulsz, ugye jelentkezel, én meg valójában nem tudtam, hogy miről is van szó. Aztán júniusban előkerült a szórólap az egyik füzetemből, és akkor eldöntöttem, hogy jelentkezem, mert nemes célja van a versenynek. Nem azért indultam, hogy bárkit letiporjak, tehát nem versenyezni akartam, hanem megmutatni azt, amit én tudok, amit én kaptam, amit én örököltem.

Nagy díjátadó gálaműsorokon divattá vált, hogy a díjazottak először szüleiknek, tanítóiknak mondanak köszönetet. Ez a közhelyes fordulat viszont esetedben életes, hiszen a népdallal együtt él a családod, szüleid most is a Krajcárka dalkör vezetői.

– A kupuszinai dalokat szüleimtől tanultam, és azt az alázatot is, amivel a népdal felé kell fordulni. A döntőben horgosi, a középdöntőben rimóci dalokat énekeltem, azokat nem tőlük tanultam, de azt, ahogyan megformáltam, előadtam őket, mindenképpen otthonról hoztam. Azt is el szeretném mondani, hogy a verseny alatt a testvérem tartotta bennem a lelket, sorra írta a kitartásra buzdító e-maileket, és ezt most is meg szeretném neki köszönni.

Másodéves egyetemi hallgató vagy, milyen terveid vannak az egyetem utánra?

– Anyu mindig azt tanította, hogy nem szabad a jövőnek élni, a mának kell élni. Persze nekem is vannak a jövőre vonatkozó gondolataim. Az biztos, hogy haza szeretnék jönni, vagy bár Szegedre, hogy közelebb lehessek a Vajdasághoz. Tanítani szeretnék, és énekelni. Sajnos a nagy tudású Bodor Anikó népzenekutató már két éve nincs közöttünk, és most nincs kihez fordulnia ennek a tömérdek, magas színvonalon teljesítő amatőr népdalkórusnak. Jó lenne, ha akadna ember, akitől meg lehetne kérdezni, jól állítottuk-e össze ezt a népdalcsokrot, és én szeretnék egy kicsit ilyen szerepet is betölteni.

Először verset mondani hallottalak, csak később énekelni. Rendkívül jól szavaltál, szép eredményeket értél el. Mára a versmondás háttérbe szorult?

– A népdalok is versek, és azokat is el kell mondani, bár énekelve, de el kell őket szavalni. Mostanság valóban kevesebbet szavalok, de korholom is magam, hogy miért nem tanulok verseket, mert azokkal csak gazdagabb lennék. De nem mondtam le róluk, s gyakorolom is őket az éneklésen keresztül.

Fekete J. József

Forrás: Magyar Szó

Fekete J. József felvétele

Címkék: Magyar Szó



Utolsó hozzászólások

· Tumbász Leonárd íjász sikere
Lonárd GRATULÁLUNK BALLAGÁSOD alkalmábol! Sok sikert és ...
· Tumbász Leonárd íjász sikere
Lonárd GRATULÁLUNK BALLAGÁSOD alkalmábol! Sok sikert és ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
...fergeteges hangulat az V.Palóc Világtalálkozón...https://www.youtube.com/watch?v=yJTuDFd4Dtc ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
Az V. Palóc Világtalálkozón találkozunk! <3 <3 ...
· Kupuszinaiak a kecskeméti Csiperó fesztiválon
Láttuk őket a Polgárok Házában, Budapesten. Nagyon ...
· A Rákóczi Szövetség ajándéka
kis aranyosak ...
· A virágtermesztésben is fejlődni kell
nagyon szepek ...
· Kupuszinaiak a kecskeméti Csiperó fesztiválon
Gyönyörű viselet, még gyönyörűbb fiatalság !!! <3 ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
Nagy öröm és megtiszteltetés volt mindnyájunk számára ...

Vajdaság MA | Délvidéki hírportál


Vajdaság MA | Délvidéki hírportál