2008. február 22.

Kupuszina története

Kupuszina alapitásának 250. évfordulója alkalmából az interneten megjelentetett cikk.

A falu régi település, a 13. században már lakott. A múltban ezen a helyen egy Hetes nevü település állt, amelyet a krónika elöször 1297-ben említ: "1297-ben III. Endre király közölte, a jelenlétében Kún Miklós megegyezett Domonkos tárnokkal, hogy Hatys birtokot magának megtartja". Késöbbi századokból is maradtak irásos emlékei a falunak:

 

"1338-ban Hetus Cykoa és János magiszterek birtoka. A helység a Duna partján fekszik és kitünöek a halászati feltételei. Ugyanezen évben a pécsi káptalan határjáráson volt a Bodrogh vármegyei Hetus-ban is"
"1414-ben a király Apatin és Hetes birtokokat Stevan Lazarevic szerb fejedelemnek adományozza".
"1508-ban II. Gyula pápa megerösiti a margitszigeti apácák kiváltságait Papi és Hetes birtokokon".
A török uralom alatt keletkezett dézsmalajstromok is emlitik még:
"1590-ben Hetes nyolc adózó házzal ismeretes". - természetesen többen lakták, mint a mai értelemben vett nyolc ház, hiszen a nem adózók ( nincstelenek ) száma ismeretlen, az adózó házak pedig nagycsaládok, amelyben együtt élt az egész apaági rokonság.

Ez az adat azonban nem csupán Hetes 16. századbeli meglétét bizonyitja, hanem azt is, hogy a falut ekkor már igen kevesen lakják. A 17. században pedig ez a földrajzi név eltünik a hivatalos okmányokból, csak emléke él még egy ideig a környéken, de csak vezetéknevek alakjában.

A török kivonulás után szerb lakosai lettek a községnek, valószinüleg Carnojevic pátriárka népéböl, s valószinüleg tölük származik a falu mai neve: Kupuszina. Más források ill. a szájhagyomány pedig a kapucinus rend ( a ferences rend ered. csuklyát és szakállt viselö, mezítláb járó tagjai ) nevéböl származtatja.
" 1710-ben Stanisa Bertic és Stanisa Ivanovic az Ivanya nevü baranyai helységböl Kupuszinára költöztek".
"1720-ban Kupuszinát a következö gazdák lakják: Milosav Calmic, Janko Kupusinac, Prodan Kupusinac, Nikola Abramovic, Mijat Teodorovic, Jovan Hetesanin...( összesen tizenheten )".
A szerb telepesek azonban csakhamar megfogyatkoztak, s a 18. század közepére, az immár Kupuszina nevü település népessége annyira megcsappant, hogy a Királyi Kamara rendelettel újra telepitette. Ebben az idöben történtek a nagy telepitések a töröktöl felszabadult és szinte lakatlanná vált Dél-Alföldre. Egy-egy régi települést több vidékröl is összesereglett emberek népesitettek be, s igy néhany faluban egyszerre több nyelvü, más-más nemzetiségü nép került. A mai Vajdaság nemzetiségileg szines térképe e korból eredeztethetö. Kupuszina is ekkor, a Királyi Kamara 1751-ben kelt rendelete alapján 1752-ben népesült be újra. Alapitólevelében a következök olvashatók:

Az alapítólevél:
"-Alább írt Fölséges Udvari Magyar Kamara Nevében adom tuttára mindenekk(nek), az kiknek illik; Hogy minekután az Király, Coronalis Bácsi Districtusban levö Kupuszina nevü Helységnek legalább "150" Magyar vagy Tóth pápista Familiákal való megszálitása resováltatott. A végre Millirán János, ugy mind Szabados az ilyen Fámiliakk(nak) vizsgálására és keresésére rendeltetik. Mindnyájan azért Tiszt. Uramék illendö becsülettel regviráltatnak, hogy azon Szabadost Millirám Jánost nemcsak mindenütt Szabadossan járni, kellni, bocsássák, de ahol szükséges lészen, neki assistáljanak. A kik pediglen oda akarnak jönni, következendö képpen assecuráltatnak:
1-ször. Engettetik, hogy azon Lakossok, kik kivánt Helységet megszállni kivánják, minyájan Magyarok, vagy Tótthok és Pápisták legyenek.
2-szor. Nem örökös jobbágyoknak, hanem betelepedö Contractus szerint Taxas* Lakossokk(nak) tartattni fognak.
3-szor. Alhatatosabb meg maradásokk(nak) okáért két Cameralis Puszta tudni illik Aranyos és Kiss Bresztovácz nekiek assignáltatni fognak, már assignáltatott határok szerint.
4-szer. Minthogy pediglen történt Lakossok magok házait Mór Téglából fölépitetni, kötelessek lesznek azért a Nemes Vármegye részérül minden portiotul és egyéb közönséges terhektül 4 Eszendeig, A Fölséges Camera részérül pedigh, két Esztendeik minden adótúl és Dézsmátúl, mentek és szabadok lesznek. Két Esztendö eltellése után pedigh akár mennyire szaporodgyék az Helység mind Kupuszinai határon levö földétül, mind pediglen két hozzátartozandó Aranyos és Kiss Bresztovácz Pusztáktúl nem többet, hanem Esztendönkkint 400 Rhn. Forintokat fognak füzettni és magok Gabonás életeikbül a Kupuszinai földön Kilenczedet, Tizedet, a két pusztakon levö gabonajokbúl pedigh az hetedet fogják praestálni és azokon a pusztakon az Papi Dézsmátúl ugy mint Preadealis határban mentek lesznek. Ugy szintén a káposzta, kinder, Hagyma és egyébb Kertbeli veteményekben mindennemu dézsmátul immunialtatnak.
5-ször. Korcsma elsö októbertúl fogva utolsó Martiusigh nekiek engettetik, mészárszég pediglen nekiek Arendában adatik és az Dunán levö Halász tanyáktúl az hatott pénzt az Uraságnak füzetni fogják.
6-szor. Boltos Kalmárokat Helységekben is fogadhatnak, kikis maga kereskedésektül bé vett szokás szerént az Uraságnak füzetni fognak.
7-szer. Többször irt Lakosokk(nak) mindenütt akaratyok szerint fát vágni szabad nem lészen; de ugyancsak a fölépitendö Házokra szükséges fa, a midön Administrator Uramnak magokat jelenteni fogják kiadattik.
8-szor. Mindnyájoknak ugyan szabad migrattioja lészen a Házaikat, szölöiket és egyébb magok örökségeit el adhattyák az Uraság hivével azokk(nak) árábúl mind az által minden Tizedik pénz az Uraságot fogja illetni, és mivel akár az Uraságh vagy N. Vármegyének, akár a Falunak, vagy másnak tartoznának azt complanalni kötelesztetnek.
9-szer. Tiltatik ellenben, hogy az szabad Esztendök ideje alatt szükevényen, senkinek sem szabad el menni abban subversalodván, mint az Uraságnak, mind a falunak kára. De reliquo az Cameralis Protectio és Oltalom minnyájoknak igértetik, mindezek pedigh saját kezem irrásával és Pecsétemnek erössittésével kiadtuk.
Datum Zombor Dje 14-e May Anno 1751. Redl. De Rothenhausen." * illetékfizetö, adóköteles

Az alapítás utáni történelemböl:
Az újjáéledt faluban, még bácskai viszonylatban is igen korán szervezték újjá a római katolikus lelkészséget, 1754-ben, s az elsö plébános Nádaskai Mihály volt, aki a következö javakban részesült:
"Mi alól meg irtak, recognoscallyuk, hogy következendö Lelki Atyánknak fogunk esztendönként Administrálni alól irt Specificalt módon, ugy mint
1-mo A Lecticalét és Stólát azon képpen a mint más helységekre ki vagyon adva.
2-do Bort adunk 5 akót idest ött, Sót 1 mását id est egy mását, egy ölö ártánt, vagy 5 forintot, gyertyát 20 id est husz fontot, vajat 15 id est tizenöt fontot, itczét, szénát 6 id est hat szekérrel, fát 20 id est husz ölet öszi buzát a maga magvából evetünk 6 id est hat Posoni méröt, Tavaszit is azonképpen hat posoni méröt, mind ezekre adgyunk ezen nevünk írásával és Helységünk pecsétivel Confirmált obligatoriánkat.
Signatum in Coronali Posessione Kupuszina Die 10-ma Novembris 1754. Biró Szöcs András
Esküttek Szurop György
Csernák Lörincz
Péter Mihály
Káljó István
Hodován György
és egész kösség
( s a szöveg alatt két pecsét )

A legelsö keresztelés Kupuszinán 1754. szept. 24.-én történt, amikor Koleszár Katalint, Koleszár György és Anicsics Erzsébet lányát keresztelték, kiknek keresztszülei Szöcs Pál és Szlávik Mária voltak. A legelsö esküvön, 1754. okt. 24.-én, Molnár György és Guzsvány Anna kötött házasságot Hodovány Pál és Molnár István jelenlétében. A legelsö nyilvántartott halott Derseta Judit kislány, aki 1754. okt. 16.-án hunyt el.

A falu Szent Anna temploma 1806 és 1813 között épült. A temetö elöször a régi templom környékén volt. A mostani temetöt 1774 óta használják, ahova elsöként Balogh Istványt temették.

Az iskolai oktatás is csakhamar megkezdödött Holub János tanitó vezetésével, aki egyben a falu jegyzöje is volt. Az oktatás nehéz körülmények között folyt, még padok sem voltak az iskolában egészen a múlt század végéig. Az iskolaépület 1892-ben épült, újjabb pedig 1982-ben.

Vályi András 1796 és 1799 között készitett, elsö magyar földrajzi lexikona a következöket jegyzi Kupuszináról:

"Kupuszina Magyar falu Bács Várm. Földes Ura a K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Zomborhoz, s Monostorszeghez 5500 bétsi ölnyire, határja leg inkább búzát, és káposztát terem, fája füzfából van tüzre, szölei tsekélyek, nádgya sok van, harmadik része szántó földgyének motsáros, és lapályos, bövelkedik káposztával, hagymával, és tekenös békával, piatzozása Zomboron, és Apátinban." A 18. század második felének egy-egy eseményéröl már az 1754 óta vezetett anyakönyvek is tanúskodnak. Azokban a mai kupuszinai vezetéknevek zömmel megtalálhatók. Tehát az ö utódaik lakják ma is a falut.

Mindezekböl azonban egy nem derül ki: honnan jöttek az új lakosok. Feltevések természetesen vannak, de bizonyiték erre mindmáig nincs. A legelfogadhatóbb kiindulási alap a következtetésre Kupuszinának az a kincse, amely ilyen hosszú idön át is megmaradt: a nyelve. Nyelvéböl, a Palócföldre jellemzöböl indulhatunk ki, amikor a Felvidékröl származtatjuk öseinket, meg abból a lakosok között élö halvány szájhagyományból, hogy mi akkori Felsö-Magyarországról vándoroltunk ide. Egyes állitások szerint Pozsony környékéröl, Nyitra vármegyéböl költöztek ide az elödök, mások szerint Heves vármegye eresztette el öket. Okmányok hiányában talán mindkettö elfogadható, hiszen az is feltételezhetö, hogy nem egy helyröl érkeztek. Hogy valóban magyarok és szlovákok jöttek, ahhoz nem fér kétség, mert a múlt század végéig, söt a 20. század elejéig használták a kupusziniak a szlovák nyelvet is, söt a vidék máig is tótoknak mondja a kupusziniakat. Még mi is, a nyolcvanas években is gyüjtöttünk néhány szlovák nyelvü dal-, illetve imatöredéket. Bárhonnan is vándorolt ide a lakosság, egy leszögezhetö: a palócságra jellemzö nyelvet használja, méghozzá a nyugati palóc dialektusnak nevezettet. Ha ehhez hozzáadjuk azt a bizonyitékot, hogy pont azon a vidéken, a mai nyugat-Szlovákiában Nagyhind ( Velké Chyndice ) községben szinte ugyanezt a nyelvet beszélik, tehát egy az anyanyelvjárásunk az ottaniakéval, talán kellö földrajzi irányban mozgunk, amikor a nyugati palócságot tartjuk nyelvrokonainknak.

Hogy mindez igy kikövetkeztethetö, az annak köszönhetö, hogy falunk zárkózott életéhez sokáig nem engedett idegent közeledni. A világtól elzárva, mocsaraktól, folyóktól övezve, belterjes gazdálkodást folytatva védte meg hagyományait, szokásait, pompás népviseletét, s mindezzel nyelvét is olyannyira, hogy Benkö Lóránd eképpen vallott róla: "...a nyelvész a helybeli beszélöket hallva sokszor szinte a kódexek korában érzi magát..."

Mára e 2500 fönyi ( ebböl mintegy 90%-nyi a magyar nemzetiségü ) falu zártsága feloldódott. Korszerü úthálózat köti össze Kupuszinát a szomszédos fejlödö városokkal, a sok-sok személygépkocsi pedig a nagyvilággal. Bár a falu föfoglalkozása ma is a földmüvelés, föleg konyhakerti növények termesztése, a termékek értékesitése elvitte a lakosokat az ország minden tájára, s ma már nem ritka a kupuszinai tájszólás Zágráb, Szarajevó, Ujvidék, Eszék és Tuzla piacain. Az életmód tehét megváltozott, s vele együtt változik a falu nyelve is. E változást még csak segitik a tömegkommunikációs eszközök: a rádió, a televizió és a sajtó a maguk módján, hiszen az általuk nyújtott információk nyelve a müvelt köznyelvhez áll közel, vagy éppen irodalmi nyelv, s igy a kupuszinai ember nyelvhasználatában is megfigyelhetö az a hatás, melyet innen származtathatunk.

Az iskolának, lettlégyen szó akár a helyi általánosról, vagy a más városokban levö középiskolákról, melyeket a kupuszinai fiatalok látogatnak, esetleg egyetemröl, hasonló köznyelvesitö hatása van. A mindezek által történö változások föleg, s nemcsak Kupuszinán, a szókincsben észlelhetök leginkább.

Forrás:
Mag. Silling István - Kupuszinai tájszótár
Jugoszláviai Magyar Müvelödési Társaság kiadásában Ujvidék, 1992
Internetre átdolgozta Kupuszina alapitásának 250. évfordulója alkalmából: Dipl. Ecc. Pusztay Csaba (Bécs, 2001)


Címkék: történelem



Utolsó hozzászólások

· Tumbász Leonárd íjász sikere
Lonárd GRATULÁLUNK BALLAGÁSOD alkalmábol! Sok sikert és ...
· Tumbász Leonárd íjász sikere
Lonárd GRATULÁLUNK BALLAGÁSOD alkalmábol! Sok sikert és ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
...fergeteges hangulat az V.Palóc Világtalálkozón...https://www.youtube.com/watch?v=yJTuDFd4Dtc ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
Az V. Palóc Világtalálkozón találkozunk! <3 <3 ...
· Kupuszinaiak a kecskeméti Csiperó fesztiválon
Láttuk őket a Polgárok Házában, Budapesten. Nagyon ...
· A Rákóczi Szövetség ajándéka
kis aranyosak ...
· A virágtermesztésben is fejlődni kell
nagyon szepek ...
· Kupuszinaiak a kecskeméti Csiperó fesztiválon
Gyönyörű viselet, még gyönyörűbb fiatalság !!! <3 ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
Nagy öröm és megtiszteltetés volt mindnyájunk számára ...

Vajdaság MA | Délvidéki hírportál


Vajdaság MA | Délvidéki hírportál