2013. augusztus 23.

Miért "rókuszol" a kupuszinai?

A kupuszinai "rókuszolás" szokása szorosan összefügg a Szent Anna-templom búcsújának ünnepével. Már búcsúszombatján részei lehetünk tradicionális elemeknek, ilyen a töltöttpaprika, ezen a napon minden házban azt főznek a családnak, a vendégnek. A délelőtti szentmisét a több mint negyventagú fúvós zenekar minikoncertje követi már több évtizede. Mg. Dienes László zenetanár, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület zenei csoportjának vezetője vezényli hosszú évek óta. Elmondta, tizennyolc évvel ezelőtt, hazatérve a belgrádi filharmóniából, alapította meg a zenekart. Idősebb zenészekből állt, közülük többen már nem is játszanak. Folyamatos volt a fiatalítás, jelenleg a zenekar csaknem minden tagja rendelkezik valamilyen zenei képzettséggel. A búcsúi zenéléskor előadják az előző évben tanultakat, illetve a közönség által kedvelt műveket, amelyek nem ritkán valamelyik, az egyesület által előadott színházi darab zenei anyagát képezték. Rendszeresen játszanak indulókat, azokat az idősebb korosztály értékeli inkább.

Többen hangsúlyozták, Szent Anna ünnepére régen és ma is kötelező volt az új ruha, a teljes megújulás, külsőleg is. A búcsúi forgatag talán legeredetibb momentuma, amikor a fiatal párok végigvonulnak a fiú által a lánynak ajándékozott mézeskalács-szívvel, s az minél nagyobb, annál jobb. Janovics Dianát kaptuk lencsevégre, ahogy mosolyogva küzd meg a párjától, Szellár Zsolttól kapott hatalmas ajándékkal. Aki végleg kitikkadt a hőségtől, az hűthette magát Balogh Pálék fagylaltjával. Így van ez már vagy harminc éve, ma az unokák, Vujevity Dejan és Andrej is segítenek a cukrászatban.

Teli az utcák, karácsony, húsvét, pünkösd után a templombúcsú Kupuszina legnagyobb ünnepe. A faluból elszármazottak ilyenkor hazalátogatnak együtt ünnepelni rokonokkal, barátokkal.

Ezeket az eszem-iszomos, dínom-dánomos napokat ki kell pihenni, erre találták ki a szemfüles elődök a "rókuszolást". Tadián Verona, idős kupuszinai arról számolt be, hogy annak idején is munkaszünet volt a búcsú vasárnapját követő néhány nap, de nem mentek a természetbe, ahogy azt a hetvenes évektől kezdve napjainkban is teszik a helyiek. Ft. Bunford Vilmostól hallottam, hogy a több évtizede a Kupuszinára kerülők csodálkozva vették tudomásul, hogy a búcsút követő hétfőn kiürül a falu, vonulnak traktorral, kocsival ki merre lát, az erdőbe, szabadba, mennek "rókuszolni".

Szent Rókus ünnepének cselekvő módban való igei használatának eredetéről a faluban egyedül dr. Silling István nyelvész, néprajzkutató, a nyelvtudományok doktora tudott felvilágosítást adni. Az apatini németek búcsúja Nagyboldogasszony ünnepének vasárnapja volt, azt követi Szent Rókus napja, amikor pihenőt tartottak ebben a Kupuszinához több kulturális szálon kapcsolódó városban. Ezt a búcsúi szokást, illetve elnevezést örökítette át a nyugat-bácskai magyar falu lakossága. Aki nem hiszi, járjon utána.

LMT

Forrás: Dunatáj hetilap, 745.-746. szám

Soha nem túl nagy a mézeskalácsszív




Utolsó hozzászólások

· Kupuszinaiak a kecskeméti Csiperó fesztiválon
Láttuk őket a Polgárok Házában, Budapesten. Nagyon ...
· A Rákóczi Szövetség ajándéka
kis aranyosak ...
· A virágtermesztésben is fejlődni kell
nagyon szepek ...
· Kupuszinaiak a kecskeméti Csiperó fesztiválon
Gyönyörű viselet, még gyönyörűbb fiatalság !!! <3 ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
Nagy öröm és megtiszteltetés volt mindnyájunk számára ...