2008. december 1.

Ahol a szentek sugdolódznak

Kupuszinán nem utazhat úgy át az ember, hogy ne figyeljen fel a rengeteg keresztre, szabadtéri szakrális kisemlékműre. Az emlékművek többsége a múlt század elején épült, majd a hatvanas évek után negyvenéves szünet következett. Ezt a szünetet a falu újratelepítése kétszázötven éves évfordulójának tiszteletére állított kereszt szakította meg.

Silling István néprajzkutató szerint a falu nagyságát tekintve Vajdaságban Kupuszina a leggazdagabb szabadtéri vallási kisemlékekben, csaknem ötven van belőlük.

– A központban van a legtöbb meg a Külteleken. Keresztek vannak még a Nagy utcában, a Sár utcában, a Kis utcában. A plébániai feljegyzésekben látható, hogy kereszteket már a 19. században állíttattak a kupuszinaiak. Ezek fakeresztek voltak. Mivel nem voltak időtállóak, később kőből készültek. Ha Zombor irányából érkezünk, egy sárga kőkeresztet látunk. Most sárgára van festve, de azelőtt mindig kék volt. Nekünk a kék a kedvenc színünk. Ezt a keresztet hívták a kupuszinaiak kíkeresztnek. Sokáig nem tudtam, hogy a nyelvjárás miatt a kíkereszt kőkereszt-e vagy kék kereszt. A Nagy utca közepe táján, a Rövid utca sarkán áll egy kereszt, amelynek dedikációjából láthatjuk, hogy a helyén előtte fakereszt volt: „Alapította Szlámecska József. Kőből újra építtette Domrád Imre és neje Pópé Rozália 1911. Isten dicsőségére.” A keresztek színe tükrözi a helyi színhasználatot és annak változását. A kék keresztből így lett sárga. Szerencsére nem mindegyik, mert például a Hétfájdalmú Mária-szobrot is újrafestették, igazi kupuszinai kíkre. A Jézus szíve szobor Jézuskájának haját koromfeketére festették. Előzőleg barna volt. Most, hogy az eső mossa le a fekete festéket, elővillannak a barna hajtincsek. Olyan, mintha melírozva volna a haja.

"Isten dicsőségére, Isten tiszteletére" – ez áll szinte mindegyik kereszten.

– Ezeket az emlékműveket általában gazdagabb emberek állíttatták, jómódú családok. Hálából, valamilyen meghallgatásért, könyörgésből, vagy Isten dicsőségére, Isten iránti szeretetből, Mária tiszteletéből. Van olyan is, hogy valaki gyermektelen volt és erre áldozhatott, vagy elvesztette a gyerekét és a rá való emlékezésből, amit nem tüntetett föl sehol. Gyógyulásért is állíttattak emlékművet. Ennek hagyományát még mindig kutatni kell. Azt mondják, hogy a sváb hatás érezhető nálunk, ugyanis körül voltunk véve sváb településekkel. Talán tőlük kaphattuk ezt a szent tiszteletet. Tőlük vettük át például az oromzati fülkéket, amelyekbe kis szakrális figurákat tettek, a Jézus szívét, a lourdes-i Máriát, a Golgota-jelenetet, a Kálvária-jelenetet, és van egy szent Vendelünk is. Szabadtéri Szent Vendel-szobor az egész Vajdaságban csak Kupuszinán van. A templomudvarban áll, ott van a lourdes-i barlang is. Csonoplyán is van egy ilyen barlang. A háborúból való szerencsés visszatéréséért emeltette egy sváb ember. Nálunk más emeltette, de nincs dedikáció, nincs rajta felirat, a család anonim szeretett volna maradni. Tudjuk, hogy ki az a család, de ha névtelenek akartak maradni, akkor maradjanak is. Érdekes, hogy nálunk külön szobra van a Máriát imádó Bernadettnek, és Csonoplyán is. Nemrég Szegeden volt egy tanácskozás a Kárpát-medencei szakrális nyílttéri szobrokról, és a felvidékiek csodálkoztak azon, hogy nálunk ilyen is van.

Ha végigsétálunk a faluban, a keresztek, emlékművek feliratából látható, hogy sok az első világháború előtt épült, de a két háború között, főleg a húszas, majd a negyvenes években is emeltettek néhányat.

– A faluba vezető út 22. számú házának udvarában áll az 1833-ban állított Nepomuki Szent János-szobor. Az egyházközségi feljegyzések szerint Fridrik Vince emeltette. Nepomuki Szent János kultusza Bécsből indult. Ő volt a Habsburg-ház társvédő szentje. Amikor a kápolnát emeltették, ott még nem voltak házak. A vízen járók védőszentjeként a falut körülvevő csatorna partjára helyezték. Később a határ e részét is kiparcellázták, így került az említett ház udvarába. Az új gazda nem bántotta, nem rombolta le. Ez a legöregebb még megtekinthető szabadtéri vallási emlékmű. A második legöregebb a templom előtt levő Szentháromság-szobor, amelyet „Isten dicsőségére készíttettetett a kupuszinai egyesült czéh által 1864 évben”. Később egyre több kereszt épült. Édesanyám mesélte, hogy a negyvenes években a falu papja azt mondta, nem kell annyi keresztet állítani, mert lassan már kerítés lesz belőlük.

Silling István 2001-ben megjelent Megszentelt jeleink című könyvében olvasom, hogy a főutca 61. számú házának kerítésében találjuk Kupuszina legfiatalabb egyházi jellegű emlékművét, a kis méretű Jézus szíve kápolnát, a Fridrik-kápolnát. 1965-ben emeltette Fridrik Imre és neje, Balogh Erzsébet.

– 1965-től 2001-ig, tehát csaknem negyven évig egyházi jellegű emlékmű nem épült. Kupuszina – mert mi így hívjuk falunkat, neve csak 1904 és 1918, valamint 1941 és 1944 között volt Bácskertes – újratelepítésének 250. évfordulója alkalmából állított kereszt szakította meg ezt a hosszú szünetet. Az ötletadó Molnár József rendező volt. Szerette volna, hogy a Petőfi utcában helyezzük el, mivel ott még nincs kereszt, végül mégis a templom elé került. A központban már annyi a kereszt és a vallási szobor, hogy valaki megjegyezte, hogy itt már sugdolódzhatnak egymással a szentjeink. Ennek a keresztnek szép hagyománya lett. Az esküvő után a templomból kilépve az ifjú pár először a kereszthez megy, a menyasszony egy csokor virágot helyez elébe, a vőlegény pedig gyertyát gyújt. 2004-ben a temetőben állíttattak egy fekete márványkeresztet, az idegenben földben nyugvó kupuszinai nemzettársak emlékére és dicsőségére. Állíttatta a Szalay család és Hodovány Mihály és családja, tehát a malom tulajdonosa és egy Zomborban élő kupuszinai család. Még nincsen kialakult kultusza. Mindenszentek napján ide is visznek virágot, de nem annyit, amennyit a nagy kereszthez. Ehhez a kereszthez mindenki visz virágot, és ott mindenki gyertyát gyújt. Régen az volt a szokás, hogy mielőtt a sírba helyezték volna a koporsót, a nagy keresztnél letették. Most, hogy megépült a ravatalozó, nem viszik a nagy kereszthez a koporsót. A falu legújabb kültéri vallásos emlékműje egy fülke, amelyben Mária-szobor van. Az idén készült, még nincs is felszentelve. Egy Baján élő, innen elszármazott orvos megörökölte nagyszülei házát, ahhoz hozzávásárolta a szomszédtelket, téglakerítést építtetett és abba helyezte el a fülkét.

Dedikációjában ez áll: „Szűzanyánk Mária Jézus Krisztus édesanyja betegek gyógyítója könyörögj érettünk! Emeltette dr. Fridrik Pál és családja 2008.

 

Németh Zoltán

Forrás: Magyar Szó





Utolsó hozzászólások

· Tumbász Leonárd íjász sikere
Lonárd GRATULÁLUNK BALLAGÁSOD alkalmábol! Sok sikert és ...
· Tumbász Leonárd íjász sikere
Lonárd GRATULÁLUNK BALLAGÁSOD alkalmábol! Sok sikert és ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
...fergeteges hangulat az V.Palóc Világtalálkozón...https://www.youtube.com/watch?v=yJTuDFd4Dtc ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
Az V. Palóc Világtalálkozón találkozunk! <3 <3 ...
· Kupuszinaiak a kecskeméti Csiperó fesztiválon
Láttuk őket a Polgárok Házában, Budapesten. Nagyon ...
· A Rákóczi Szövetség ajándéka
kis aranyosak ...
· A virágtermesztésben is fejlődni kell
nagyon szepek ...
· Kupuszinaiak a kecskeméti Csiperó fesztiválon
Gyönyörű viselet, még gyönyörűbb fiatalság !!! <3 ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
Nagy öröm és megtiszteltetés volt mindnyájunk számára ...

A keresett oldal nem található! | Vajdaság MA


A keresett oldal nem található! | Vajdaság MA