Megemlékezés Herceg Jánosról

Silling István a Herceg János Irodalmi Díj idei kitüntetettje

A zombori Szent Rókus temetőben Herceg János akadémikus, író születésének 101. évfordulója alkalmából koszorúkat, virágokat helyeztek el a sírjánál. Jelen volt az író lánya, Herceg Zsófia is. A zombori Bieliczky Károly Városi Könyvtár, a doroszlói Móricz Zsigmond Művelődési Egyesület a VMSZ nyugat-bácskai körzeti szervezetével együtt koszorúzott, de nem maradtak ki a bácskertesiek sem, az emlékezés virágait helyezte el továbbá a zombori Magyar Polgári Kaszinó műemlékvédő és hagyományápoló szakosztálya és a VMDK nyugat-bácskai körzeti szervezete is.
Fingelt Éva és Balla Tímea, a zombori Veljko Petrović Gimnázium tanulói Herceg János Kiáltás a ködből című verseskötetéből adtak elő összeállítást.
Ezt követően a Berta Ferenc Zsebszínház székházában a sajtó képviselői előtt Fekete J. József elnök ismertette a 2010-es Herceg János Irodalmi Díj bírálóbizottságának döntését. Eszerint a díjat a dr. Csányi Erzsébet, Fekete J. József (elnök), dr. Toldi Éva – az eddigi Herceg-díjasok – összetételű bírálóbizottság egyhangúlag dr. Silling Istvánnak ítélte oda.
Fekete J. József indokolta meg döntésüket. Elmondta, hogy Silling István életművének eddig kibontakozott szakasza Herceg János szellemisége nyomán a vidék emberi, nyelvi, kulturális, szakrális, szellemi, tárgyi értékei felismerésének, értékelésének és népszerűsítésének jegyében tárgyalja Kupuszina sajátos világát, Nyugat-Bácska történelmi-kulturális hagyatékát, az ezen a tájon élők törekvéseit, igyekezetét és eredményeit, egyben látva a régió multietnikus és multikulturális jellegéből fakadó elkülönböződéseket és hasonulásokat, miközben regionális érdeklődése látókörének világpolgári horizontján teljesedik ki.
A Silling István által rögzített falukép és tájhangulat, a konzerválódott szellemi javak felmutatása merőben más, mint amilyet a falukutatás korai nagy mozgalma festett meg szociográfiáiban, szociografikus regényeiben, ahol az örömtelen életet, a fásultságot és a gyűlöletet a disznószag és a betegség réme lengte körül. Silling falujában az imádság kelti a napot és szólítja azt nyugovóra, a szorgos munkanapok fölött balladai homályból kilépő emlékfigurákat formáznak a felhők, a hit, a remény és a szeretet járja át az életet adó tájat. Ugyanakkor mégsem idealizálja a felkutatott népéletet, de felszínre emeli a népi kultúra lappangó értékeit. Silling István születésétől Kupuszina és Nyugat-Bácska levegőjét szívja, megélte és éli a népéletet, munkáiban a nép életének múltját kutatta, és az érdekelte legfőképpen, hogy mi volt az, ami elviselhetővé tette a disznószagot, a hagyma- és paprikaültetvények fölötti görnyedezést, a veszteséget, a fáradtságot, a gyűlölködést. A választ a hitben és a népi alkotószellemben találta meg. A nyelvjárástan, a szellemi és tárgyi néprajz, a helytörténet, az irodalomtörténet és a szépirodalom terén kifejtett tevékenységét tizenhét önálló kötetben dokumentálta.
A Herceg János Irodalmi Díjat május 25-én adják át dr. Silling Istvánnak.




Hajnal Árpád (forrás: Magyar Szó)