2012. május 22.

Legjobb iskoláink

Hét vajdasági magyar általános iskola is az ország hatvanegy legjobb tanintézményének a listájára került. Az iskolákat többek között a záróvizsga eredményei, a versenyeken elért helyezések, a különféle rendezvényei, a beruházások, a pedagógusképzései alapján rangsorolták, de a minisztérium körzeti igazgatóságainak és a nemzeti tanácsoknak az ajánlásait is figyelembe vették. A hét vajdasági magyar általános iskola egyike a bácskertesi József Attila Általános Iskola. A hivatalos eredményhirdetésre március első napján a belgrádi Száva Központban megtartott nemzetközi konferencia keretében került sor.

A tanítás Kupuszinán, azaz Bácskertesen 1754-ben, a falu újratelepítése után két évvel kezdődött meg. Az első épület vert falú volt, és nádtetős. A rendszeresített oktatás megszervezése az egyházmegye hatáskörébe tartozott. A negyven diák egyetlen tanteremben tanult. Eleinte nemigen jártak iskolába a gyerekek, 1892-ben azonban már négy tantermes iskola állt rendelkezésükre. Egy idő után azonban ez is szűknek bizonyult, ezért 1909-ben egy újabb tanteremmel bővítették. A mai iskolaépületben 1982-ben kezdődött el az oktatás. A korszerű feltételek lehetővé tették az oktatás és nevelés modernizációját, a társadalmi változások iránt nyitott személyiségek képzését. Az iskolaközpontnak tornaterme egyelőre nincs, de az építése már megkezdődött. Az épületet rendezett park veszi körül, egyedi látványossága a minden évben megújuló gólyafészek. Az iskola diákjai a különféle tehetségfejlesztő aktivitásokon kívül a hagyományápolásban is jeleskednek. A zene iránt érdeklődők számára kihelyezett zeneiskolai tagozat is működik. A József Attila Általános Iskola nyitott az olyan korszerű szemléletek, kulturális-tudományos irányelvek iránt, amelyek nélkülözhetetlenek a sikeres, művelt, széles látókörű, modern szemléletű egyéniségek kifejlődéséhez.

Csíkos Sándor, a József Attila Általános Iskola igazgatója elmondta: meglepte a hír, hogy a bácskertesi iskola is bekerült az ország legjobbjai közé.

- Nemcsak én, hanem az iskolában dolgozó valamennyi kollégám is örömmel értesült a jó hírről. Úgy érzem, nem ok nélkül kerültünk a legjobbak közé, hiszen a tanárok rengeteget dolgoznak, a munkaidőn kívül is segítenek a diákoknak, ráadásul ingyen és bérmentve. Kitűnőek a felvételi vizsgákon elért eredményeink, azt hiszem, ezt is figyelembe vették az elbíráláskor, valamint azt is, hogy milyen végzettségűek a szülők, s ez hogyan hatott ki a gyerekek eredményére - mondta az igazgató, aki tíz éve tölti be ezt a funkciót.

- Hány tanulója van az iskolának, s hányan tanulnak magyar nyelven?

- Tíz évvel ezelőtt még 173 tanulónk volt, most 128-an járnak tanintézetünkbe. A második világháború után évfolyamonként 60-70 gyerekünk is volt. 1995 óta szerb tannyelven is folyik a tanítás, mivel nagyon sok menekült érkezett a faluba. Jelenleg 17-en vannak, és két összevont tagozaton tanulnak. A magyar diákok száma pedig 111. Őszre, a beiratkozáskor, tizenhat magyar elsős kisdiákot várunk.

- Tehetséggondozás folyik-e a tanintézményben?

- Iskolánk regionális tehetségpontként működik. Nagyon sok zenei és tánctehetsége van az iskolánknak, azonkívül a matematika és az anyanyelvi ismeretek terén se vallanak szégyent diákjaink, sőt a sportban (a birkózásban) is jeleskednek. Iskolánkban működik az apatini zeneiskola kihelyezett tagozata, 30-40 gyermekkel, tehát tanulóink egynegyede külön zenei képzésben is részesül. A tizenhat tanulót számláló harmadik osztályból például tizenegyen zeneiskolások. A gyerekek gyakran országos első helyezéseket érnek el, és rengeteg egykori tanulónk végezte el a zeneakadémiát. A sport területén labdajátékokban kissé nehezebb érvényesülnünk, mivel kevés a gyerek, az egyéni sportokban viszont más a helyzet, főleg a birkózásban és az íjászatban. Hadd emeljem ki a hetedikes Szabó Attila teljesítményét: 100 méteren 11,8-at fut, és ennek eredményeképp eljutott a diákolimpiára is... Emellett foglalkozunk rovásírással, és rendszeresen járunk versenyekre.

- A nevelésben alkalmaznak-e különleges bánásmódot?

- Igen, alkalmazunk, de tapasztalatunk szerint sokkal jobb, ha a megkülönböztetett bánásmódra szorulókkal is ugyanúgy foglalkozunk, mint a többiekkel. A harmadikosok között van egy kislány, akinek, ha külön figyelmet szentelünk, akkor szinte teljesen passzívvá válik, ha viszont úgy teszünk, mintha észre sem vennénk, mit csinál, akkor kitűnően elvégzi a feladatait. Persze, azért nagy figyelmet fordítunk a különleges bánásmódot igénylő gyerekekre.

- Felnőttoktatás folyik-e az iskolában?

- Hivatalosan nem, viszont az apatini Ábrahám Pál Egyesülettel és a bácskertesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesülettel együtt továbbképzéseket is szervezünk, tehát pályázatok által közvetett módon foglalkozunk felnőttoktatással. Lehetővé tesszük valamennyi tanárunknak a továbbképzést, szinte mindegyik elvégezte az ECDL-tanfolyamot, emellett több akkreditált képzésnek is otthont adtunk. Próbálunk a nyugat-bácskai magyar nyelvű oktatás központjává válni.

- Milyen eredményeket érnek el tanulóik a záróvizsgákon?

- Az utóbbi időben minden végzős diákunk továbbtanul. A jobb tanulmányi eredményűek négyéves iskolába mennek tovább, a többiek pedig háromévesekbe. Ennek is örülünk, hiszen véleményem szerint nagy szükség van a szakmunkásképző intézményekre is. Évekkel ezelőtt Zomborban elindítottuk a hároméves szakácsképzést, mivel a felmérések szerint a gyerekeket a szakács- és a pincérszakma különösképp érdekli, és munkát is kapnak vele. Sajnos, tavaly nem tudtuk megszervezni a szakmunkásképzést, így jelenleg szünetel. Végzőseink nagy része Zomborban, Szabadkán, Topolyán tanul tovább, Apatinban és Zentán kevesebben - az előbbibe a nyelvi nehézségek miatt, az utóbbiba pedig a nehezebb összeköttetés miatt. Olyan tanulóink is vannak, akik Magyarországon folytatják tanulmányaikat. A korábbiaktól eltérően iskolánk tanulói közül most már egyre többen iratkoznak egyetemi képzésre.

- Milyen beruházásaik voltak az elmúlt esztendőkben?

- 1999-ben leejtettek ide egy bombát, minek következtében tönkrement az iskola tetőszerkezete. Ideiglenesen sikerült megjavíttatnunk, 2003-ban pedig új tető került az épületre, a tetőteret beépítettük, iroda és könyvtár kapott benne helyet. A kazánokat kicseréltük, álmennyezettel láttuk el a helyiségeket, s ezzel harminc százalékkal csökkent a fűtési költségünk. Még a nyílászárókat kellene sürgősen kicserélni, mert alig lehet őket kinyitni. Ennek költsége azonban nagy, mintegy 130 000 euróba kerülne, mert rengeteg az üvegfelület, és az óvoda épülete is hozzánk tartozik. 2008-ban a Tartományi Nagyberuházási Alap jóváhagyta a tornaterem, pontosabban a sportcsarnok építését. Akkor 30 millió dinárt, két évvel ezelőtt pedig 60 millió dinárt hagytak jóvá. A létesítményben nemcsak sportolni lehetne, hanem különféle rendezvények megtartására is alkalmas volna, tehát művelődési központként is üzemelhetne. A munkálatok elkezdődtek, az alapok megvannak, a következő munkafázis a vaskonstrukció felállítása lesz. Nagy szükségünk van a tornateremre, mivel a gyerekek az öreg iskolában levő, úgynevezett lakodalmas teremben kénytelenek tornázni.

- Hány alkalmazottja van az iskolának?

- Harmincheten vannak a fizetési listán, de a tanárok nagy része más iskolákban is dolgozik. Csupán az angol és a magyar szakos tanár dolgozik nálunk százszázalékos normával. Egyedül a fizikát és részben a matematikát tanítja szakképesítéssel nem rendelkező pedagógus. Az utóbbi időben nagyon sok fiatal kádert vettem fel, mivel úgy vélem, nagy szükség van rájuk a megmaradásunk érdekében.

- Mi a véleménye: szükség van az oktatás reformjára?

- Régimódi lévén én bevezetném azt, ami régen volt. A túl nagy liberalizmus nekem nem nagyon tetszik. A gyereknek és a szülőknek vannak jogaik, a tanároknak viszont nincsenek, csak kötelezettségei. Szerencsére a mi gyerekeink otthonról jól nevelten érkeznek, s mi az iskolában többnyire csak oktatással foglalkozunk. Nagyon sok iskolában az idő nagy része a gyerekek nevelésére megy el, oktatásra kevés futja. A mi diákjaink tisztelik a tanárokat, az idősebbeket, példásan viselkednek. Kitűnő kapcsolatot ápolunk a szülőkkel, rengeteget segítenek a táborozások megtartásában, és bármikor bármiben számíthatunk rájuk.

- Hogyan képzeli el négy év múlva az iskolát?

- Addigra felépül a tornatermünk, és háromszáz tanulónk lesz... Az előbbi reális, az utóbbi irreális célkitűzés. Szeretnénk, ha az iskola és az óvoda egy szakközépiskolával bővülhetne, s akkor egy oktatási központot hozhatnánk létre. Nagy szükség lenne egy magyar nyelvű művészeti szakközépiskolára. Egy ilyen intézmény létesítéséhez megfelelő képesítésű szakkáderrel rendelkezünk.

- Vannak-e a bácskertesi iskolának testvériskolái?

- Több mint tíz felvidéki, erdélyi, kárpátaljai, magyarországi testvériskolánk van, melyekkel rendszeresen találkozunk, ápoljuk velük a kapcsolatot. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a gyerekek megismerjék, hogyan élnek a Vajdaságon kívül, megismerjék egymás gondolkodását, életmódját. Nyaranta táborokat szervezünk, s ilyenkor 80-100 gyerek látogat el hozzánk az egész Kárpát-medencéből. Helyi családoknál szállásoljuk el őket. A foglalkozások az iskolában és kint, a szabad természetben zajlanak. A szülők sokat segítenek az általuk megtermelt javakkal, gyümölccsel, zöldséggel látnak el bennünket. A tanárok egy hétig ingyen foglalkoznak a gyerekekkel, s otthonukba fogadják a külföldről érkezett kollégáikat. Mi is járunk külföldre, rendszeresen részt veszünk a bulgáriai Balkan Folk találkozón, a kecskeméti Csiperó Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Találkozón. Májusban Erdélybe, a Székelykeresztúr melletti Etédre készülünk a testvériskolák találkozójára, s ellátogatunk a csíksomlyói búcsúra is. Rengeteg helyre visszük a gyerekeket, hadd lássák, milyen szegénységben élnek az emberek Kárpátalján, milyen nehéz körülmények uralkodnak Erdélyben, s milyen az élet a Felvidéken. A kapcsolatok az iskola elvégzése után sem szűnnek meg a gyerekek között, gyakorta még a családok között se. Gyakran járunk a lakitelki Népfőiskolára, szoros kapcsolatot ápolunk a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Szövetségével. Sok segítséget kapunk Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyűlés alelnökétől. A gyerekeket elviszi a parlamentbe, ilyenkor meg is vendégeli őket. Rajta kívül még számos magyarországi politikussal ápolunk kitűnő kapcsolatot.

- Mit mondana zárszóként?

- Az elismerés ennek a kiváló kollektívának az érdeme. Én csak egy láncszeme vagyok ennek a közösségnek, az a személy, aki megpróbálja az egész láncolatot összefogni, támogatásokat szerezni, de a tervek megvalósításához nagy szükség van a többiekre is.

TÓTH Tibor

Forrás: Hét Nap

A leendő sportcsarnok Csíkos Sándor, a bácskertesi József Attila Általános Iskola igazgatója - Szabó Attila felvételei




Utolsó hozzászólások

· Tumbász Leonárd íjász sikere
Lonárd GRATULÁLUNK BALLAGÁSOD alkalmábol! Sok sikert és ...
· Tumbász Leonárd íjász sikere
Lonárd GRATULÁLUNK BALLAGÁSOD alkalmábol! Sok sikert és ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
...fergeteges hangulat az V.Palóc Világtalálkozón...https://www.youtube.com/watch?v=yJTuDFd4Dtc ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
Az V. Palóc Világtalálkozón találkozunk! <3 <3 ...
· Kupuszinaiak a kecskeméti Csiperó fesztiválon
Láttuk őket a Polgárok Házában, Budapesten. Nagyon ...
· A Rákóczi Szövetség ajándéka
kis aranyosak ...
· A virágtermesztésben is fejlődni kell
nagyon szepek ...
· Kupuszinaiak a kecskeméti Csiperó fesztiválon
Gyönyörű viselet, még gyönyörűbb fiatalság !!! <3 ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
Nagy öröm és megtiszteltetés volt mindnyájunk számára ...

A keresett oldal nem található! | Vajdaság MA


A keresett oldal nem található! | Vajdaság MA