2012. december 20.

Jövendőjósló, egészség- és bőségvarázsló karácsony Kupuszinán

Öt nap múlva eljön a szenteste, a szeretet ünnepe. Karácsonyhoz és az adventi időszakhoz számos népszokás, hiedelem, monda fűződik. Kupuszinán (Bácskertesen) a legtöbb népszokást még ápolják a falu lakói, jóllehet több már eltűnt közülük, és csak az idősebbek elbeszéléseiben elevenedik meg. Dr. Silling István kupuszini néprajzkutató, művelődéstörténész, egyetemi tanár több mint harminc éve kutatja a népszokásokat.

— A karácsonyi időszak ádvent első vasárnapjával veszi kezdetét — mondja dr. Silling. — Ettől a naptól kezdve más ruhát visel a templom, az oltárról eltűnnek a virágok, a pap lilában misézik, az oltárterítők is ilyen színűek, tehát a templomban egy visszafogottabb színvilág uralkodik, ami a népviseletben járó asszonyok ünnepi öltözékében is megmutatkozik. A népviseletben járó, jobbára hetven év feletti asszonyok adventkor nem járnak piros szoknyában, inkább a sötétkéket, sötétzöldet, feketét részesítik előnyben. Korábban ebben az időszakban hangos mulatság sem volt, ma már a fiatalok ilyenkor is éppúgy táncolnak a bálban, mint a nem adventi időszakban. Az adventi időszak első ünnepe a Mikulás. Ilyenkor a gyerekek az ablakba vagy az ajtó elé teszik kifényesített cipőiket, és várják, vajon mit tesz bele a nagyszakállú. Bácskertesen a Mikulás traktoron közlekedik, minden forgalmasabb utcasarkon megáll, és ajándékokat osztogat a köré csoportosuló gyerekeknek. A kezdeményezés a helyi közösség vezetőitől származik, ők azok, akik ezen a napon ily módon szereznek örömet a kicsiknek.

SZERELEMJÓSLÁS

A régmúltban a Mikuláshoz hasonlóan Luca is ajándékhozó szent volt, de kevesebb és szerényebb ajándékot hozott a Mikulásnál. A háziasszonyok ekkor, azaz december 13-án kezdték a karácsonyi nagytakarítást, a helységeket fehérbe öltöztették, és a friss, tiszta illat karácsonykor is érződött a házban. Ezen a napon vetették el a szentestén asztalra kerülő lucabúzát is, ami a jövő évi termést és a megújuló életet jelképezi. A lányok tizenkét Luca-cédulára ráírtak tizenkét fiúnevet, mindennap egyet bedobtak belőle a tűzbe, s amely név utoljára maradt, olyan nevű férjet jósoltak maguknak. Az ünnephez több, az időjárásra vonatkozó jóslás is kapcsolódik. Tizenkét diót félbe vágtak, kivették a bélét, majd a héjába vizet tettek. Karácsony napján megnézték, melyikben maradt víz, és melyikből száradt ki. Amelyikben maradt, az a hónap csapadékban gazdag lesz, amelyikből eltűnt, az száraz. Luca napjához köthető a lucaszékkészítés is, de ez a szokás mifelénk már csak a hiedelemvilágban él.

— A lucaszéket tizenkét fajta fából kell kifaragni, s tizenkét napon át kell dolgozni rajta, hogy szentestére elkészüljön. Aki ezt beviszi a karácsonyi éjféli misére, és rááll, az — a hiedelem szerint — látja, hogy mikor jönnek be a templomba a boszorkányok. De a boszorkányok is látják, hogy ki áll a kisszéken, s az éjféli mise után bizony az illetőnek nagyon kellett sietnie hazafelé, nehogy a boszorkányok utolérjék. A monda szerint mákot kellett szórnia a földre, s a boszorkányoknak szemenként össze kellett szedniük, majd hazaérkezvén azonnal a tűzbe kellett vetni a széket. A budapesti Néprajzi Múzeumban ezért található csak két lucaszék. Kupuszinai hiedelem szerint az éjféli mise végén a kántor hosszan játszotta az utolsó éneket, a dikicát, s amíg a boszorkányok a dallamokra összefogódzkodva táncoltak az oltár körül, addig a hívek nyugodtan kimehettek a templomból. A kántornak minél tovább kellett játszania a dikicát, hogy aki a lucaszéket készítette, nyugodtan hazaérhessen — mondta Silling István.

A SZENTCSALÁD KÖSZÖNTÉSE

Luca napját követően, 15-én kezdődik a XX. század 20-as, 30-as éveiben létrejött szentcsalád-járás, azaz a karácsonyt megelőző kilenced.

— Szinte minden nagy ünnepet megelőz egy kilenced. Kilenc tagot számláló csoportok szerveződnek, amelyek fogadják majd a szállást kereső szentcsaládot. Ez egy paraliturgikus, otthon végzendő, a népi vallásosságba tartozó ájtatosság. A pap 15-én este átadja a kilenc család közül egynek a szentcsaládot ábrázoló képet a templomban, s ez a család hazaviszi, miközben már összejöttek nála a szentcsalád köszöntésére a szomszédok, rokonok. A képet a gyertya, a szenteltvíz és a virág mellé a házi oltárra helyezik. Imádkoznak, énekelnek, elvégzik a rózsafüzért. Másnap délután elbúcsúztatják a szentképet, majd a második házhoz viszik, s így megy ez egészen a kilencedik házig, ahova 23-án jut el a szentkép. A kilenced itt ér véget, és a kép a következő év december 15-éig itt is marad.

A HÁZIASSZONY NE KELJEN FEL AZ ASZTALTÓL

A Mária és József szálláskereséséről s a názáreti kovács vak és kezetlen lányának a csodás gyógyulásáról szóló verses legenda valamelyik változatát is elénekelik ilyenkor az itteniek.

— December 24-ét errefelé mindenki Ádám és Éva napjaként emlegeti. Ezen a böjti napon nincs olyan ház, ahol zsírosat ennének. Reggel a háziasszony babot főz, méghozzá a legnagyobb szeműt, lalosbabot — magyarázza Silling István, majd hozzáteszi, hogy korábban minden háztartásnál termesztettek ilyen fajta babot, de már nem mindenki foglalkozik földműveléssel a faluban. — A babot leszűrik, majd sózzák, paprikázzák és szárazon fogyasztják a családtagok egész nap egy nagyobb, közös tálból. Ehhez egy bőségjóslás is fűződik, méghozzá azt szokták mondani, hogy azért kell sokat enni ebből a babból, hogy sok pénzünk legyen a következő esztendőben. Este bablevest ettek és mákos tésztát, amire mézet csorgattak. A második világháború utáni időszaktól kezdve a helyiek a bablevest halpaprikásra váltották, de olyanok is vannak, akik „sóba-vízbe krumpli”-t főznek. Amikor a háziasszony megterít, akkor a legidősebb férfi vagy a ház gazdája hálaadó imádságot mond, egyik kezében gyertyát, a másikban szalmát tartva. Még további számos egészség- és bőségvarázsló szokás fűződik a vacsora elfogyasztásához.

— Az imádkozás után almát esznek, s annyi felé vágják, ahányan vannak a családban. Az „egészségvarázsló” szokáshoz híven az almát mézbe mártják. A hiedelem szerint ha valamelyik családtagunk eltéved a világban, de a karácsonyi almára gondol, s arra emlékezik, hogy kikkel fogyasztotta el, akkor visszatalál. Ez a fogságban levő embereknek nagyon sokat jelentett — mondta a néprajzkutató, majd figyelmeztetett: vigyázni kell, nehogy olyan almaszeletet vegyünk el, amelyben félbe vágott magot találunk, mert akihez olyan jut, az elhalálozik a következő évben. A vacsoraasztalnál mindenki megtöri a maga dióját, és azt is mézbe mártva fogyasztja el. Ha az egész család leül enni, akkor a háziasszonynak többet nem szabad felkelnie az asztaltól. A hiedelem szerint azért, hogy a következő évben a kotló minden tojásból kiscsirkét keltsen ki. Silling tanár úr magyarázata szerint ez egy fajta termékenységvarázslásnak tekinthető. Az asztalra ilyenkor felkerül a karácsonyi kalács, a bor, a zöldellő búza és a piros alma, ezzel szimbolizálva a következő év termését. Az asztal alá bekerül a kukorica, a búza, a vöröshagyma, tehát minden olyan termés, ami a gazdálkodáshoz és az élethez szükséges. Régen néha bevitték a lószerszámot és a baltát is.

KARÁCSONYKÖSZÖNTÉS ÉNEKSZÓVAL

A karácsonyfa díszítése a 20-as, 30-as években kezdődött, azelőtt kökényágat vagy más, többnyire tövises faágat díszítettek dióval, aszalt szilvával, almával, pattogatott kukoricával. Vacsora után láthatták a gyerekek a karácsonyfát, mert annak a díszítésében ők nem vettek részt. Vacsora után a gyerekek elmentek a rokonokhoz énekszóval köszönteni a karácsonyt.

— Ma még élő hagyomány Kupu-szinán, hogy a már 5-6 éves kort betöltött gyerekek és az idősebbek bejárják a rokonokat, megállnak a kivilágított ablak előtt, és engedélyt kérnek arra, hogy énekszóval köszöntsék a karácsonyt. A rokonok az énekszó után behívják, és megajándékozzák őket. Manapság illik meghívni a rokongyerekeket, hogy menjenek karácsonyi dalokat énekelni. Errefelé olyan szokás él, hogy a fiúk a két évvel fiatalabb lányokat hívják magukhoz énekelni, és így a lányok csoportba verődve indulnak útnak énekelni. Régen is, ma is az a szokás, hogy a lány visszahívta húsvétkor locsolkodni azt a fiút, aki elhívta őt énekelni. Karácsony idején annak a családnak, aki a szentcsalád-kilencedet elvállalta, illik valamiféle adományt, ajándékot adjon egy nehezebb körülmények között élő családnak. Ilyenkor kosárban almát szoktak vinni vagy kocsonyát, kalácsot, olyan eledelt, ami hosszabb ideig eláll.

— Karácsony napján kocsonyát, mostanában halkocsonyát esznek, így leginkább azt visznek a szegényebbeknek is. Régebben volt Kupuszinán szegényház is, oda vitték ezeket az ajándékcsomagokat. Ezt a napot az István-nap és a János-nap követi. Délután és estefelé jönnek köszönteni szintén énekszóval a névnapjukat ünneplő férfiakat. Aprószentekkor az édesanyák friss, élő pálcával ütögetik meg a gyerekeiket, hogy egészségesek legyenek — mondta Silling István.

ÚJÉVI HÁZSZENTELÉS

Szilveszter napján nem misét tartanak, hanem év végi hálaadást, amelyre sokan járnak. Ekkor ismerteti a pap a falu lakossági adatait, elmondja, hányan haláloztak el és hány újszülött jött a világra. Utolsó karácsonyi ünnep a vízkereszt, január 6-án, amikor a pap megszenteli a vizet és az új, frissen szentelt vizet viszik haza az asszonyok, hogy azzal megszenteljék a házat, a szobákat a nyugodt, békés esztendő reményében. Ilyenkor minden családtagot megszentelnek, a jószágokat is az udvaron, és az elhalálozottakról sem feledkeznek meg a temetőben. Vízkereszt után kezdődik a farsang vidám időszaka.

ÜNNEPI MŰSOR A PETŐFI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI EGYESÜLETBEN

A kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület az idén is szerény karácsonyi műsort szervez. Az érdeklődők karácsonyi szavalatokat és népdalokat hallhatnak, illetve moderntáncot is láthatnak.

— Az egyesület szakosztályai egy rövid, körülbelül egyórás karácsonyi műsort készítenek, amelynek természetesen minden eleme a karácsonyhoz fűződik. A programban fiatalok és idősebbek egyaránt fellépnek. Az ünnepi műsor után, mint ahogyan minden évben lenni szokott, megvendégeljük a közönséget meleg teával és friss kiflivel. Így tudjuk megköszönni az egész éves segítséget azoknak, akik látogatják egyesületünket. A gyerekeknek a színpad szélére kihelyezett cukorkával, édességgel teli kosarakkal kedveskedünk — számolt be a programról Balogh Pál, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke.


TÓTH Tibor, VARJÚ Sára

Forrás: Hét Nap





Utolsó hozzászólások

· Tumbász Leonárd íjász sikere
Lonárd GRATULÁLUNK BALLAGÁSOD alkalmábol! Sok sikert és ...
· Tumbász Leonárd íjász sikere
Lonárd GRATULÁLUNK BALLAGÁSOD alkalmábol! Sok sikert és ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
...fergeteges hangulat az V.Palóc Világtalálkozón...https://www.youtube.com/watch?v=yJTuDFd4Dtc ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
Az V. Palóc Világtalálkozón találkozunk! <3 <3 ...
· Kupuszinaiak a kecskeméti Csiperó fesztiválon
Láttuk őket a Polgárok Házában, Budapesten. Nagyon ...
· A Rákóczi Szövetség ajándéka
kis aranyosak ...
· A virágtermesztésben is fejlődni kell
nagyon szepek ...
· Kupuszinaiak a kecskeméti Csiperó fesztiválon
Gyönyörű viselet, még gyönyörűbb fiatalság !!! <3 ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
Nagy öröm és megtiszteltetés volt mindnyájunk számára ...

Vajdaság MA | Délvidéki hírportál


Vajdaság MA | Délvidéki hírportál