2013. június 15.

Pap Gábor előadása Kupuszinán

Pap Gábor , művészettörténész, Budapesten született 1939-ben. Az ELTE BTK magyar-művészettörténet szakán végzett; 1962-1963 között a Képzőművészeti Alapnál lebonyolítási előadóként dolgozott, ezután az MTV képzőművészeti rovatvezetője, illetve szerkesztő, riporter, forgatókönyvíró, filmrendező, műsorvezető és dramaturg volt. 1973-1979 között a Művészet főszerkesztő-helyettese, majd a Postánál hírlapkihordó, 1982-től a Kiskunhalasi Városi-Járási Könyvtár igazgatója, majd a városi tanács művelődési osztályának belső, utóbb külső munkatársa, 1984-től a budapesti Széchenyi Művelődési Központ kiadói részlegvezetője, 1987-től a gödöllői Helytörténeti Gyűjtemény igazgató-helyettese, 1989-től a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely főmunkatársa, 1973-1977 között nyaranta a zebegényi Szőnyi István Szabadiskola tanára volt. 1974-től a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, a Debreceni Tanítóképzőben, Pécsett, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Kaposvárott, Győrött, 1984-től a Budapesti Műszaki Egyetem Rózsa Ferenc Kollégiumában, a Bercsényi Klubban, 1994-1995 a Képzőművészeti Főiskolán, 1994-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1995-től a Miskolci Bölcsészegyesületnél meghívott előadó. 1993-tól a Csuvas Nemzeti Akadémia tagja.

Pap Gábor, művészettörténész előadásai a kupuszinai könyvtárteremben voltak megtartva. Június 10-én "a magyar népmesék és szimbólumok" címmel a következőket fejtette ki: A magyar népmese tulajdonsága, hogy teljes tisztaságában tükrözi az ősi tudás áthagyományozott egyetemességét. A mesének, az egész elvéből következően, nincs egyetlenegy értelmezési lehetősége. Bármilyen tetszőleges irányból megközelíthető – pl.: asztrológia, alkímia, jóga, sámánizmus, népi kozmológia -, minden esetben valóságos képet ad a Lét természetéről és az ember tudatában végrehajtandó szakrális feladatról. A mesei szimbólumok ezért jól értelmezhetőek a léturaló archaikus jelrendszereken keresztül, amelyek segítségével sok esetben megállapítható, hogy a mesei jelkép milyen szerepet tölt be. A meséből egy meditációs jelképrendszer bontakozik ki, és az az energia, amely a mesehőst vezeti a cél elérésére, a királylány kiszabadítására, végül meghozza azt az eredményt, amely a szellemi gyakorlatok célja: a férfi és a női minőség egyesítése. A jelképrendszer minden egyes tagja a meditációs szemlélet tárgya. A közismert szimbólumok, pl. a kacsalábon forgó kastéy, a táltos paripa, az aranyhajú királylány, vagy magának a mesének a helyszínei, pl. a másvilágra vezető alagút, a Zöld király országa, a gyásszal bevont város mind megfelelői lehetnek egy szellemi törekvéssel elért állapotnak.

A június 11-én és 12-én tartott "A szkítáktól napjainkig" című előadás témája pedig a következő volt: Az íjfeszítő népek képírási hagyatékától napjainkig egy művészettörténész szemével.


Címkék: előadás



Utolsó hozzászólások

·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
...fergeteges hangulat az V.Palóc Világtalálkozón...https://www.youtube.com/watch?v=yJTuDFd4Dtc ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
Az V. Palóc Világtalálkozón találkozunk! <3 <3 ...
· Kupuszinaiak a kecskeméti Csiperó fesztiválon
Láttuk őket a Polgárok Házában, Budapesten. Nagyon ...
· A Rákóczi Szövetség ajándéka
kis aranyosak ...
· A virágtermesztésben is fejlődni kell
nagyon szepek ...
· Kupuszinaiak a kecskeméti Csiperó fesztiválon
Gyönyörű viselet, még gyönyörűbb fiatalság !!! <3 ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
Nagy öröm és megtiszteltetés volt mindnyájunk számára ...

A keresett oldal nem található! | Vajdaság MA


A keresett oldal nem található! | Vajdaság MA