2014. november 11.

"Mostanában csak úgy dudorászok"

Csizmadia Anna kupuszinai népdalénekesnő a Junior Prima Díj egyik kitüntetettje. Ezt a kitüntetést a kiemelkedő teljesítményt nyújtó harminc év alatti fiatalok számára hozták létre. Népművészet és közművelődés kategóriában 10-en részesülhettek ebben a díjban.

– Tavaly Berecz András népmesemondó és népdalénekes jelölt a díjra, aki már kiskorom óta az egyik példaképem. Nagyon szeretem a művészetét, és örültem, hogy ő jelölt erre a kitüntetésre. Nem voltam csalódott, amikor kiderült, nem vagyok a díjazottak között. Ez egy jel volt számomra, hogy az idén is sokat énekeljek, menjek mindenfelé fellépni, tegyem a dolgomat. Ez évben viszont nem is tudtam róla előre, hogy a jelöltek között vagyok, csak a díjátadó előtt egy héttel értesültem róla, amikor megkaptam a meghívót a díjátadásra. Az idén a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jelölt, amelynek a hallgatója vagyok, és ez is egy óriási öröm számomra. 150 jelöltből 10-en kaptuk meg a népművészet és közművelődés kategóriában a díjat, egy kilenctagú zsűri döntött róla – tudtuk meg Annától.

A Fölszállott a páva vetélkedőn elért kiemelkedő sikere előtt is elhivatott népdalénekes volt. Ha valaki egy olyan hagyományőrző, hagyománytisztelő faluból származik, mint Kupuszina, ez egyértelműen azt is jelenti, hogy szereti, őrzi és ápolja a népi hagyományainkat? Vagy ehhez kellett a család is?

– Úgy érzem, hogy elsősorban a családomnak köszönhetem a népdalok és népzene iránti tiszteletemet és azt a mérhetetlenül nagy akarásomat, hogy ezt átadjam a következő generációnak. Úgy érzem, hogy aki egy ilyen hagyományőrző faluból származik, mint Kupuszina, annak a mindennapjaiban, tehát a hétköznapokban is szerepel a hagyományőrzés. Lehet, hogy kisgyermekkorban még nem tudja, hogy mit fed ez a fogalom, de később rájön, mert beíratják tánccsoportba,tanítják népdalt énekelni. Bár, nagyon jó lenne, ha az iskolákban a zeneórákon is sokkal több magyar népdalt tanítanának meg a gyerekeknek. Úgy érzem, a családomnak köszönhetem, hogy a szabadkai középfokú zeneiskolában is a népzenei szakon tanulhattam, most pedig már az egyetemen mesterképzésen vagyok népi éneklés szakon. Szüleim 25 éven keresztül együtt foglalkoztak a hagyományokkal: együtt táncoltak, együtt énekeltek, együtt jártak népdalt gyűjteni.

Tehát kislánykorától a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy édesanyja, édesapja, vagyis a család mindennapjaihoz a népdaléneklés is hozzátartozik, hogy az szól a rádióból, a magnóból?

– Olyan szerencsésnek mondhatom magam, hogy nálunk nem a magnóból és nem a rádióból szólt a népzene, hanem tényleg édesanyám ajkáról. Édesanyám folyton népdalokat énekelt, és én ugyanezt csinálom, akkor is éneklek, amikor egymagamban vagyok, és akkor is, ha nem vagyok egyedül.

Feltételezem, ez kifejezi a pillanatnyi hangulatát.

– Mostanában nem is szöveges népdalokat éneklek, csak úgy dudorászok, amelyik népdal dallama épp eszembe jut, és olyan érdekes, később jövök rá, hogy olyan dalt dúdoltam, amilyen épp a hangulatom.

Milyen fellépései vannak? Inkább szólóban vagy zenekarral énekel?

– Van egy zenekarom, a Magony Zenekar és Csizmadia Anna, de azzal nem autentikus népzenét játszunk. Velük is vannak fellépéseim, és szólóban is éneklek. Most ebben a hónapban Kanadába megyek. Torontóban a Bácskából és Bánátból kivándoroltak minden évben egy nagy művelődési összejövetelt rendeznek, és oda hívtak meg énekelni.

A népzenét, néptáncot kedvelő fiatalok hol tudnak szórakozni? Gondolok például a táncházakra, amelyek egy időszakban Magyarországon virágkorukat élték.

– Budapesten, ebben a nagyvárosban a hét minden napján van táncház, több helyen is. A népzenét kedvelő fiatalok biztosan megtalálják a kedvükre való helyszíneket a táncoláshoz és az együtt énekléshez. Nálunk kevés van, és ezt annak tudom be, hogy annyira szétszórva él Vajdaságban a magyarság, és ha például Óbecsén megrendeznek egy népzenei táncházat, arra a nyugat-bácskaiak nem biztos, hogy el tudnak menni már, csak az anyagi helyzet miatt sem. Úgy érzem, ha lenne rá igény, akkor havi egy alkalommal lehetne találni egy központi helyet pl. Szabadkán vagy másutt és oda buszokat szervezni, és ott lehetne együtt táncolni és énekelni.

A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója. Milyen elképzelései vannak a jövővel kapcsolatban?

– Mesterképzésen elsőéves vagyok, tehát ezenkívül még egy évem van. Nagyon szeretek ide járni, sok mindenkitől nagyon sokat tanulhatok, hála istennek, jó tanáraim vannak. Az emberekben mindig felmerülnek a jövővel kapcsolatos kérdések, hogy de mi leszel, ha majd jövőre végzel, mit fogsz csinálni, hol fogsz dolgozni. Édesanyám már kiskoromtól kezdve mindig azt mondogatta, mondogatja: Anna, a mának élj! Most kell elvállalni minden fellépést, most menj énekelni, most alkoss, ne a jövőddel foglalkozz. Persze, kialakulnak bennem is különböző gondolatok arról, hogyan szeretnék élni, mit szeretnék csinálni: vagy visszamenni Vajdaságba, vagy ha itt maradok, akkor az ország legdélebbi csücskében, a határ mellett, hogy minél közelebb legyek a családomhoz, a szülőhelyemhez.

Mihályi Katalin

Forrás: Magyar Szó


Címkék: Magyar Szó



Utolsó hozzászólások

·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
...fergeteges hangulat az V.Palóc Világtalálkozón...https://www.youtube.com/watch?v=yJTuDFd4Dtc ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
Az V. Palóc Világtalálkozón találkozunk! <3 <3 ...
· Kupuszinaiak a kecskeméti Csiperó fesztiválon
Láttuk őket a Polgárok Házában, Budapesten. Nagyon ...
· A Rákóczi Szövetség ajándéka
kis aranyosak ...
· A virágtermesztésben is fejlődni kell
nagyon szepek ...
· Kupuszinaiak a kecskeméti Csiperó fesztiválon
Gyönyörű viselet, még gyönyörűbb fiatalság !!! <3 ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
Nagy öröm és megtiszteltetés volt mindnyájunk számára ...

A keresett oldal nem található! | Vajdaság MA


A keresett oldal nem található! | Vajdaság MA