2016. november 30.

A Magyar Szórvány Napja

A Kárpát-medencei magyar közösségekben az idén másodízben rendezték meg a magyar szórvány napját. Az idei ünnephez a vajdasági magyarság is csatlakozott a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség révén.

A magyar Országgyűlés 2015. november 3-án iktatta Böjte Csaba ferences atya kezdeményezésére, a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma támogatásával az ünnepek közé november 15-ét – Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem és magyar király születésének napját – a szórványmagyarság összetartozásának napjaként. Ennek folytán már tavaly megannyi rendezvény, konferencia, találkozó, de a közmédia egész napos műsorai, tematikus programjai a közös felelősségre, az odafigyelés és törődés fontosságára, a szórványmagyarság közösségeiben folyamatosan teremtődő értékek gazdagságára hívták fel figyelmet, hívtak a közös ünnepre Magyarországon, Erdélyben, a Felvidéken egyaránt.


Vajdaságban, nem sokkal az Országgyűlés határozatát követően, a Magyar Nemzeti Tanács a magyar szórvány napját beemelte a vajdasági magyarság ünnepnapjai és jeles napjai sorába.


Idén a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség az MNT támogatásával első ízben szervezte meg a magyar szórvány napját. Az ünnepi rendezvényt hétfőn 17.00 órai kezdettel tartották meg Bácskertesen (Kupuszinán), a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület székházában.


A program első felében tanácskozás keretében értékelték az elmúlt időszak tevékenységét, munkáját a kisoroszi, muzslyai, székelykevei, temerini és zombori székhelyű szórványközpontok vezetői és munkatársai, továbbá a Petőfi Sándor Program vajdasági ösztöndíjasai, ugyanakkor a jövőbeni tervekről és a szórványban élő magyarság esélyeiről, lehetőségeiről hallhattunk előadásokat. A rendezvény a házigazdák ünnepi műsorával zárult.


A KULCSKÉRDÉS: KÖZÖSEN


Dudás Károly, a VMMSZ elnöke bevezetőjében elmondta, hogy a VMMSZ az elmúlt évtizedekben anyaországi támogatással több mint félszáz művelődési házat újított föl Vajdaságban, ebből negyvennél több a szórványban van.


– Tehát jóval korábban kezdtünk foglalkozni a szórvánnyal, mint ahogy hivatalosan is ünneppé vált november 15-e. Ma arra keressük a választ, hogy mit tett a tömb, mit tettek az intézményeink, és mit tett maga a szórvány megmaradásunk érdekében. A kulcskérdés: mit tettünk, mit tehetünk közösen? Lehet, hogy mi abban a hiszemben élünk a tömbben, hogy sokat tettünk a szórványért, de ez egyáltalán nem fontos. Számomra az a fontos, hogy megtudjuk, mit gondol erről a szórvány. A mai tanácskozás célja az ünneplés mellett éppen az, hogy választ kapjunk erre a kérdésre –mondta Dudás.


Kupuszinán került első ízben megrendezésre ez az ünnep. Balogh Pál, a Petőfi Sándor ME elnöke arról számolt be, hogy megtiszteltetés számukra a lehetőség, amire lelkiismeretesen készültek.


– Folytatni kell ezeket a rendezvényeket, mert ha nem fogunk össze, nagyon kevesen maradunk, elveszünk. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy fiatal családjaink idehaza maradjanak és helyben boldoguljanak – nyilatkozta az egyesület elnöke.


A Dunatáj civil szervezet, a zombori civil központ elnöke a kupuszinai Péter István.

– A mai, és minden hasonló összejövetel célja és feladata, hogy megismerjük egymást, tanuljunk egymás eredményeiből és hibáiból, hogy azok, akik információközelben vannak, átadják értesüléseiket a terepen dolgozóknak. Ez a falu, miként a többi is, megért már több kirajzást, és utána mindig talpra tudott állni. Most is így lesz. Ha ebben nem hinnék, odahaza leborulnék és sírnék. De nem ezt teszem, miként azok sem, akik ma itt vannak Kupuszinán. Meggyőződésem, hogy a magyar kormány különböző támogatásai mellett idehaza is sikerül élhető környezetet teremteni. Ha ebben nem hinnénk, eleve értelmetlen lenne a munkánk – összegezte Péter István.


A ZOMBORI SZÉKHELYŰ CIVIL KÖZPONT


A zombori szórványközpont voltaképpen a Dunatáj – Egyesülés Nyugat-Bácska Régiófejlesztéséért, amely tíz évvel ezelőtt indult, amikor a majdani szervezők a Szülőföld Alap anyagi támogatásával 2006 elején elkészítették Doroszló, Kupuszina és Szilágyi településfejlesztési programját. A programok a gazdasági megoldások keresése mellett számos, a települések kulturális, szociális és közösségi helyzetére és életére vonatkozó adatot tartalmaztak, amelyek arra mutattak rá, hogy Nyugat-Bácska magyarlakta falvai hasonló problémákkal küzdenek, olyanokkal mint a lakosság elöregedése és a fiatalok elvándorlása, a munkanélküliség, az önkormányzati és gazdasági fejlesztésekhez szükséges források hiánya, a tőkehiány, magyar nyelvű középfokú oktatási intézmények hiánya stb. Ahhoz, hogy a felmerülő gondokra megoldás is legyen, a még magyar falvak összefogására és minél szorosabb együttműködésére van szükség, amelynek a legészszerűbb formája az önkormányzatok (helyi tanácsok) formális együttműködése – vélték a szervezők.


A kidolgozott program és az önkormányzati együttműködések gyakorlati megvalósulásának érdekében Doroszló, Bácskertes és Szilágyi Gombossal kibővülve létrehozta a bácskertesi Péter István vezette Dunatáj – Egyesülés Nyugat-Bácska Fejlesztéséért civil szervezetet, amelynek a célja ezen kistérség gazdasági, önkormányzati és kulturális fejlesztésének elősegítése.


Ezekhez a célkitűzésekhez 2008 tavaszán és nyarán további három nyugat-bácskai település csatlakozott. A Vajdasági Fejlesztési Hálóval együttműködve Bezdánban, Nemesmiliticsen majd Bácsgyulafalván nyitott a szervezet irodát. A Dunatájhoz a továbbiakban csatlakozott Csonoplya, Őrszállás és Regőce is.


Menet közben átalakult a szervezet struktúrája, és 2013-ban a Vajdasági Civil Központok egyikeként irodája nyílt Zomborban, a városháza emeleti szintjén, az ügyintéző Budai Róbert.


A folyamatos projektírás, -megvalósítás és tanácsadás mellett jövőteremtő műhelyeket, vezetőképzéseket, nyelvtanfolyamokat szervez az egyesülés, amelyek mellett identitásőrző ünnepi alkalmak, tanulmányi kirándulások teszik lehetővé a térségben az ön- és a szervezetfejlesztést.


JJ

Forrás: Magyar Szó


Címkék: Magyar Szó



Utolsó hozzászólások

· Kupuszinaiak a kecskeméti Csiperó fesztiválon
Láttuk őket a Polgárok Házában, Budapesten. Nagyon ...
· A Rákóczi Szövetség ajándéka
kis aranyosak ...
· A virágtermesztésben is fejlődni kell
nagyon szepek ...
· Kupuszinaiak a kecskeméti Csiperó fesztiválon
Gyönyörű viselet, még gyönyörűbb fiatalság !!! <3 ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
Nagy öröm és megtiszteltetés volt mindnyájunk számára ...