"Petőfi Sándor Művelődési Egyesület" címkék a bejegyzésekben
A kupuszinai Petőfi Sándor művelődési egyesület képkiállítást szervezett, , Fiser Ilona Mária mutatta be képeit. A művésznő képeit dr Silling István méltatta, többek között elmondta, hogy Ilona a későn jelentkező festők közé tartozik. Az eddig megfestett 700 olajképén gazdag motívumvilág mutatkozik meg, az alkotótól nem idegen sem a tájkép, sem a nonfiguratív kompozíció- egyaránt fest realista arcképet és csendéletet.
A kupuszinai Mióta József táncdalénekesként és dalszerzőként egyaránt ismert, dalait hallhatjuk a különböző rádiók Önök kérték műsoraiban. A kupuszinai Petőfi Sándor művelődési egyesület az idén ünnepli megalapításának hatvanadik évfordulóját, s Mióta József harminc éve vesz részt az egyesületi munkában.
Március idusának alkalmából megkoszorúzták a kupuszinai Petőfi Sándor művelődési egyesület névadójának mellszobrát. Az alkalmi műsorral egybekötött megemlékezésen részt vettek a helyi általános iskola tanulói, a község társadalmi-politikai szervezeteinek képviselői és a polgárok. Felcsendült a Himnusz, a Szózat, valamint Bánk bán áriája. Az ünnepség kezdetét tárogatószó jelezte. A megemlékezésen való részvételt nem csak az iskolások, hanem az idősebb korosztály képviselői is fontosnak tartották, a lakosság szép számban jött el a megemlékezésre.
Ebben az évben ünnepli a kupuszinai Petőfi Sándor művelődési egyesület hatvanéves fennállását. Hivatalosan hatvan évvel ezelőtt január elsején kezdődött meg a munka, de a művelődési élet kezdetei jóval korábbra datálódnak, az első feljegyzések 1918-ból vannak , egy népszinműről-mondta el Balog Pál az egyesület titkára.
Mióta József táncdalénekesként és szerzőként ismeretes, dalait hallhatjuk a különböző rádiók önök kérték műsoraiban. A kupuszinai Petőfi Sándor művelődési egyesület ez évben ünnepli megalapitásának hatvanadik évfordulóját, Mióta József harminc éve vesz részt a munkában, először a helyi gyöngyösbokrétában.
Nem könnyű, de nagyon szép munka falun, kis községben lelkesen, áldozatkészen ,,szítani a lángot”, életben tartani a műkedvelő mozgalmat, szárnyaltatni azt, újra színpadra hívni a fiatalokat és a veteránokat, bár néha még a fáradozásért járó csekélyke elismerés is elmarad
Néptánccsoportunk nemcsak Vajdaság-szerte, hanem a határon túl is ismert. Több alkalommal szerepeltek külföldön, jártak már Budapesten, Kalocsán, Siófokon, az idén Eszéken is felléptek, és még számos más helyen a határon túl. Ezúttal - magyarországi meghívásra -Győrben voltak három napot, július 7-től 10-ig. Több alkalommal felléptek a három nap alatt, felvonultak a város utcáin több más, külföldi országból érkezett tánccsoporttal együtt, előadták az ismert táncokat - a reggeli mosdatást, lakodalmas táncot, üvegtáncot, párnatáncot - s nagyszámú nézőközönség kísérte figyelemmel előadásukat.
A kupuszinai/bácskertesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület amatőr színjátszó csoportja hagyományosan minden éven színre visz egy darabot, általában zenéset és humorosat.
Az egyesület az idén sem akarta ilyen jellegű szórakozás nélkül hagyni a falu lelkes közönségét, de a nagy színdarab betanulása elmaradt, így összeállítottak egy műsort, amelynek volt prózai és zenei része is.
A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület színjátszói zenés vidám előadással lepték meg a közönséget május 13-án és 20-án. A Teve van egypúpú c. zenés összeállításban felléptek Molnár Oszkár, Toldi István, Dubac Éva, Csorba Nándor, Dienes Ákos, Vörös Endre, Koleszár Zsófia és Péter János. Mindkét alkalommal teltház előtt játszottak, s előadásuk a közönség körében nagy tetszést aratott.
Kupuszinán az első délvidéki köztéri Petőfi Sándor szobor leleplezésével vette kezdetét az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, valamint a magyar sajtó napja tiszteletére rendezett ünnepi műsor, amelynek közös szervezője a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a helyi Petőfi Sándor művelődési egyesület volt.
