Beköszöntő helyett
Tisztelt horgászegyesületi tagok, kupuszinaiak és kedves véletlen olvasók!
Egy-egy ismertetőt sokféleképp lehet kezdeni, főleg ha olyan egyesületről van szó, amelyről bőven van mit mesélni, hiszen gyökerei messzire nyúlnak a múltba. Eseményekben nem szűkölködött a múltunk, s lévén kis egyesületről szó – már a környékbeliekhez viszonyítva, a papirmunkát sem kedvelték elődeink, mostani veteránjaink, ezért nehéz a múltbéli dolgok pontos felidézés.
A mostani vezetőségnek határozott szándéka, hogy amit a múltból, múltról össze lehet gyűjteni hitet érdemlően, azt meg is kell tenni, és alkalmas módon közzé is kell tenni, mert távolba nyúló múltunk főleg fiataljaink számára igencsak ismeretlen, veteránjaink számára viszont az emlékezés örömét nyújthatja.
Mivel a sporthorgász otthon megépitése az utóbbi 30 év vezéreseményének mondható, beköszöntésünk erről az épületről, a megépitéséről, szépitéséről, használatra alkalmassabbá tételéről szól, gondolva arra, hogy ezzel lehet leghatásosabb oldalunk megnyitása. Tesszük mindezt az emlékeink alapján és a megmaradt kevés irott anyag felhasználásával. Mert ugyebár az igazság az, hogy a többnyire falusi, kétkezi munkával foglalkozó tagságunk számára könnyebb volt egy kocsi salakot lelapátolni és elpallérozni a salakúton, mint "bötűt vetni" a papirra. Hosszú idők folyamán a földművelő munka kiérdesitette a tenyereket s az irószer nemigen pászolt már oda. Na persze, ami meg leíródott olykor-olykor, az elkallódott, mert akkoriban még a papírt mostohagyerekként kezelték. Sajnos, az évek múltak, napjainkra jórészt csak veteránjaink emlékei és azok felidézése maradt meg.
Maros Tibor, az egyesület elnöke
