Petőfi Sándor Művelődési Egyesület

Kapcsolat: Toldi István

Kupuszinán a művelődési élet fejlődése 1910-ben kezdődött, amikor id. Sturcz József vörösmarti tanító a faluba költözött. A megüresedett bácskertesi kántori állást kapta meg, és 1914-ig kántortanítóként dolgozott a faluban. A fiatal tanítót akkor katonai szolgálatra hívták be, aki 46 hónapot töltött a fronton.

1919-ben került haza Bácskertesre, illetve az akkor már ismét Kupuszinának nevezett faluba, ahol visszatérhetett korábbi munkahelyére. Az elemi iskola igazgatóját, Nagy Jánost épp akkor nyugdíjazták, és annak helyére Sturcz Józsefet nevezték ki.

Id. Sturcz József kántor megalapította az egyházi férfikart, és betanította a húsvéti népszokások hagyományos passiójátékát. Ezzel kezdte hosszú évekig tartó kultúrtevékenységét. 1919-ben a falubeli férfiakkal és családtagjaikkal megrendezte az első kupuszinai műkedvelő előadást, A cigány című háromfelvonásos dalos népszínművet.

1924-ben id. Sturcz József , a férfikórus tagjaival, néhány tekintélyes helybéli iparossal, földművessel és a falut vezető megbecsült emberrel megalakította az Önkéntes Tűzoltó Testületet, amivel egy új korszak kezdődött Kupuszina kultúréletében. Ez a társadalmi szervezet vállalta magára a falu kulturális életének megszervezését, irányítását, és hosszú éveken át éltette a magyar anyanyelvű művelődés formáit.

Később különféle kezdeményezésekre nevet választ magának az addig is tevékeny kupuszinaiak művelődési életét vezetők lelkes csapata, s bár a kontinuitás nem szakad meg, 1947.január.1-jén megalakult a kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. Az alapítók között azokat találjuk, akik addig is fő hordozói voltak a falu művelődési életének.

A megalakult művelődési egyesület átvette a tűzoltóktól a műkedvelő előadások rendezését is ifj. Sturcz József irányításával.

A zenei szakosztálynak volt fúvós- és tamburazenekara. A fúvósok a tánccsoportnak szolgáltatták a zenét, a tamburások pedig a színdarabok zenei kíséretét adták.

A NÉPTÁNC SZAKOSZTÁLY

Amikor 1947-ben megalakult a művelődési egyesület, azonnal alakult néptánc-csoport is, melynek vezetője ifj. Sturcz József.

A néptáncosok azóta sokfelé léptek fel itthon és külföldön. Többször jártak Belgrádban, Zágrábban, Rijekában (Fiume), Opatijában (Abbázia), Koszovóban, Újvidéken, Szabadkán, Palicson, a Fruška gorán, Zomborban, Batinán, Vörösmarton. Táncosaink jártak Magyarországon is: Szeremlén, Madocsán, Géderlakon, a Kalocsai Nemzetközi Folklórfesztiválon a három nagydij közül a másodikat szerezték meg, s bemutatkoztak Kalocsán, Baján, Pakson, a Szelidi-tavon. A tánccsoport számtalan szemlén, bemutatón vett részt, s mindenütt nagy elismerésben részesült. Megkapta Apatin Község Októberi-diját. A néptáncosokat mindenhol és mindenkor az egyesület fúvószenekara kisérte.

A tánccsoport mellett egy ideig működött egy leánykórus is. A lányok kupuszinai népdalokat énekeltek. Műsorukból az Újvidéki Rádió felvételt készített, s a dalok még ma is felcsendülnek az említett rádió hullámhosszán.

A népi táncegyüttes vezetését 1979 őszén Marásek Gáspár, a helyi iskola fiatal tanára vállalta. Közös munkát kezdett akkor Marásek Gáspár és Silling István magyartanár a XX. század elejére jellemző kupuszinai népszokások, néptáncok, népdalok összegyűjtéséért, az akkori népviselet rekonstruálásáért. A régi táncok tanítására felkérték az idősebb táncoslábú kupuszinaiakat is, hogy tökéletes összhang legyen a népzene, a népviselet, a motivumkincs és a népi szokások egységében. Ezt a hagyományőrzést megszerették a fiatalok is, még az idősebbek körében is mély változás történt a tánchoz való viszonyulásban.

Elsőnek a lakodalmi szokásokat elevenítették fel, így állt össze a Kupuszinai lakodalom táncos műsor. A kitartó hagyományfeltáró munkának köszönhetően 1988-ban egy egész napig tartó és a XX. század elejére jellemző, feledésnek indult lakodalmat ’játszhattak’. Az örömöt és a sikerélményt fokozta, hogy ugyanezt még abban az évben hanglemezen és hangszalagon is megörökítették Kupuszinai lakodalom címmel, a koreográfus Marásek Gáspár, a zenei rendező Horváth László volt. Egy év múlva megszületett a második zenei hangszalag is, a Vidám kupuszinai népdalok.

Más vidékek, tájak táncait is megtanulták a kupuszinai táncosok, s fel is léptek a sárközi és a Duna menti karikázóval, a kónyi verbunkkal, a karcsai csárdással.

A Vajdasági Zenei Szövetség is felfigyelt a kupuszinai népi táncegyüttes új munkájára, ezáltal lettek táncosaink résztvevői a Vajdasági Néphagyományok Szemléjének Versecen, a hagyományos vajdasági magyar Gyöngyösbokréta rendezvényeknek, a vajdasági szlovákok, ruszinok, románok népzenei találkozóinak, az Újvidéki Televizió, a Belgrádi Televizió és a Magyar Televizió műsorainak vendégei. Emlékezetes marad fellépésünk a Balkán Népek Folklórfesztiválján Ohridban, a Jugoszláv Népi Alkotások Országos Szemléjén Koszovóban, a Szerbiai Népi Alkotások Szemléjén Topolán, a Zágrábi Nemzetközi Folklórfesztiválon és az ottani Univerzijade ünnepélyes megnyitóján.

A külföldi néptáncszakértők is felismerték a kupuszinaiak eredményes munkáját, ennek köszönhetően került együttesünk Svájcba, a szlovákiai Abaújszinára, Magyarországon pedig számos bemutatkozása volt Budapesten, Pécset, Siófokon, Mohácson és még számos helyen.

Jelenleg a kupuszinai (bácskertesi) néptáncosok vezetője Kiss Katalin tanárnő, aki folytatja elődeinek sikeres munkáját a régi kupuszinai tánchagyomány őrzésében és bemutatásában.

A népi tánccsoport szívesen vendégszerepel bárhol, ahol falunk néptáncait, népdalait látni vagy hallani szeretnék.

A HAGYOMÁNYŐRZŐ BOKRÉTA

A kupuszinai néptáncosok első szereplése 1934-ben történt Csonoplyán, ahol nagy aratóünnepélyt szerveztek. Ezután két évvel, 1936-ban, a gombosi aratóünnepen a hazai, a doroszlói és a csonoplyai táncosok mellett jeleskedtek a kupuszinai néptáncosok is.

A Gyöngyösbokréta-mozgalom tehát 1936-ban alakult meg Gomboson. Később a kupuszinai néptáncosok vendégül láttak az anyaországból több tánccsoportot dr. Paulini Béla, ismert szakember irányítása mellett. Itt voltak a kalocsaiak, és Erdélyből is érkeztek tánccsoportok, melyek bemutatták saját néptáncaikat. Akkor a kupuszinai néptáncosok csoportját a helyi tűzoltók szervezték, s a tánccsoport vezetője ifj. Soód József volt.

Ez a csoport ment azután vendégszereplésre Budapestre és Erdélybe. Igaz, műsorukon csak néhány tánc szerepelt : a nagybokázó, a gólyatánc, csárdás és friss csárdás, mégis pergő táncukkal, szép viseletükkel, jó fúvószenekarukkal halmozták a sikereket. Ugyanabban az időben ifj. Sturcz József tanító megalakította az iskolai tánccsoportot, amely először a zombori színházban lépett fel eredményesen. Ez a tánccsoport volt a későbbi híres-neves kupuszinai néptáncosok előde.

STEP TÁRSASTÁNC-CSOPORT

A kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület legfiatalabb szakcsoportja a Step társastánc-csoport, amely 1996 januárjában alakult meg a táncot kedvelő, és közös rendezvényeken fellépni hajlandó fiatalokból, Tót Zsaklina vezetésével.

A fiatalok társastáncokat, balettszerű ritmikus táncokat tanulnak és mutatnak be, valamint évente megszervezik a tánciskolát. A csoport munkáját a résztvevő fiatalok szülei támogatják leghatékonyabban. A Step együttesben kezdetben csak 11 táncos volt, akik 1996 elején három tánccal mutatkoztak be a Négyesfogat műsorában Újabb táncműsorukban, amelyet A tánc öröme címmel készítettek, már 42 fiatal vett részt, és 1996 őszén 17 új táncot mutattak be a faluban és a szomszédos településeken, egész estét betöltő előadással. Tevékenységük részét képezi a színjátszók munkájának segítése.

Az együttes részt vett Kanizsán és Belgrádban a hasonló tánccsoportok versenyein, és 1997-ben Bajmokon az országos versenyen egy boogie-bemutatóval, ugyanez év májusában pedig részt vettek a kanizsai gyermektánc-fesztiválon. Gyakorta vesznek részt a nyugat-bácskai magyar falvak hagyományos téli művelődési találkozóin, azaz a Négyesfogat előadásain.

Eddigi legnépszerűbb előadásuk egy ritmikus táncgyakorlat volt Wangelis zeneszerző egyik filmzenéjére, amely a jó és a rossz örök harcát elevenítette meg. A gyerekek, a fiatalok és a csoportvezető lelkes tevékenysége még számos szép sikert hozhat az egyesületnek, kellemes élményt a nézőknek.

A SZÍNJÁTSZÓ SZAKOSZTÁLY

Kupuszinán mindig kedveltek voltak a népszínművek, színdarabok, operettek és zenés estek. Az első műkedvelő előadás 1919-ben került megrendezésre és osztatlan sikert aratott. A cigány című háromfelvonásos dalos népszínművet id. Sturcz József rendezte, az előadásra a Bocsa-féle vendéglőben került sor. Talán ezek lehettek az első jelei annak, hogy Kupuszina népe igencsak érdeklődik az amatőr színjátszás iránt és hogy ennek a kis falunak még sok kitűnő amatőr színjátszója lehet.

1924-től egészen 1947-ig a színjátszó csoport még az Önkéntes Tűzoltó Testület keretein belül működött.

A színjátszó csoport a kezdetekben a következő népszínműveket adta elő: Tót lány, Falurossza, Gyimesi vadvirág, Leánykérő, A nyúl, Vereshajú, A bor, Piros bugyelláris, Sárga csikó, Tépett rózsa, Vén bakancsos és fia, a huszár, A cigány. Ezeken kívül karácsonyi színdarabok is műsorra kerültek: Az első karácsony, Betlehemi éj, A betlehemi Kisjézuska, Mennyből az angyal, Betlehemi pásztorok.

Ami leginkább jellemző a színjátszó szakosztály 1924-től 1947-ig végzett tevékenységére, mindenképpen a szorgalom és odaadó munka a nehéz körülmények ellenére is, a falu ugyanis nem rendelkezett ebben az időben művelődési otthonnal, sem más nagyobb teremmel.

Amikor 1947. január 1-jén megalakult a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a műkedvelő előadások rendezése is átkerült a hatáskörébe. A rendszeres munka folytatódott, most már ifj. Sturcz József vezetésével, viszont a népszínműveken kívül zenés vígjátékok, operettek és drámák is színre kerültek Kupuszinán, valamint a szakcsoport alkami műsorokat és vidám esteket is rendezett.

A színjátszó szakcsoport munkája nem korlátozódott csupán a falura, később a Daloló Ifjúság községi rendezvényein, valamint a Négyes- , Ötös- vagy Hatosfogat munkájából is részt vállalt. Kezdetben a Négyesfogat műsorában Doroszló, Gombos, Szilágyi és Kupuszina fiataljai szerepeltek, majd a csapat bővült Telecskával, végül Bezdán és Zombor belépésével kialakult a Hetesfogat. A Hetesfogat nem működhetett sokáig, mivel kevés idő maradt egy-egy településnek a műsoron belül, ezért amikor Nemesmilitics is csatlakozott, akkor két nyugat-bácskai Négyesfogat jött létre. Mindkét társulás máig tevékeny, munkájuk közös színes műsorok összeállításából és azok bemutatásából áll, céljuk pedig a nyugat-bácskai szórványmagyar fiatalok találkozási lehetőségének, barátkozásának a biztosítása. A téli hónapok alatt ismerkednek, barátkoznak a szomszédos falvak fiataljai, művelődési dolgozói, polgárai. Előadásaikon táncokat, nótákat, táncdalokat, rövid jeleneteket mutatnak be, és műsoraikon a magyar történelem jeles évfordulóira emlékeznek.

A kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület színjátszó szakosztálya a következő színdarabokat adta elő ifj. Sturcz József rendezésében:

  • népszínművek: Falurossza, Piros bugyelláris, Sárga csikó, A bor, Sári bíró, Vén bakancsos és fia, a huszár, Falu gyöngye, Tépett rózsa, A csikós, Ludas Matyi, Náni, Juhászlegány, szegény juhászlegény, Parasztkisasszony, Sárga rózsa, A kicserélt menyasszony, Haragszik a pusztabiró, A vereshajú,
  • zenés vigjátékokű: Érdekházasság, Egy bolond százat csinál, Huncut ez a lány, Elveszem a feleségem, A nyitott ablak, Szabin nők elrablása, Liliomfi, A vadvirág,
  • operettek: János vitéz, Mézeskalács, Három a szerelem, Piros Szekfü, Aranykakas, Zeng az erdő, Mágnás Miska,
  • drámák: A szakadék, A tanitónő,
  • gyermekdarabok: Tündérország vándorai, Pán Péter, Iván kovács, Árgirus királyfi, A bűvös táska.

1983-tól újabb, fiatal rendezők kezdték meg a munkát a kupuszinai színjátszókkal. Zsivu Péter tanító rendezte az Úri muri című színművet. A fiatalon elhunyt Szmolenicki József az Énekes madár, Elveszem a feleségem, Dankó Pista, Férjek papucsban, Piros szegfű, Kutyaszoritó című darabokat rendezte. Dienes Mihály is belépett az amatőr rendezők sorába a következő előadásokkal : Három kalap, Igazolatlan éjszaka, Tűvétevők, Bonyodalmak a Northon-kastélyban. Molnár József rendező nevéhez a következő nagysikerű darabok fűződnek : Kolduskisasszony, Babos kendő, Vacsora Budán, Kölcsönlakás, Sárgarigófészek, A hölgy hozzám tartozik, Elvámolt éjszaka, Mágnás Miska, Csárdáskirálynő, Kakukk Marci, A cigány, Légy jó mindhalálig, Szexbogyó.

Minden rendezőnek voltak szép sikerű előadásai, de a színészek is igyekeztek kitenni magukért. Az előadásokkal itthon 2-3 alkalommal szerepeltek, majd a környékbeli falvakban, közelebbi városokban mutatkoztak be.

Az 1996 óta megrendezésre kerülő Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozóin minden évben szerepelnek a kupuszinai műkedvelők, és több rangos elismerésben is részesültek. Övék lett már két fődíj, a legjobb főszereplőknek, illetve epizódszereplőknek járó díj, a rendezés díja, a legjobb zenés előadás díja stb.

Mindez azt jelenti, hogy ebben a munkában nem volt szünetelés 1924 óta. Ezért bátran mondhatjuk, hogy a felsorolt előadásokban részt vett legalább háromszáz szereplő, közöttük sok iskolás, fiatal és középkorú kupuszinai lakos, ami már magában szép sikert jelent a magyar nyelv és kultúra ápolásában.

A ZENEI SZAKOSZTÁLY

1925-ben Kupuszinán megalakult a tűzoltók fúvószenekara, amelynek karmestere Szurap Mihály esz-klarinétos, Hodovány István bé-klarinétos és Bódis Pál bandamester volt. A zenekar tanítói egy apatini trombitaszakértő és egy cseh fúvóskarmester voltak.

A fúvószenekar később kettészakadt, és így alakult ki a Szurap-zenekar és a Hodovány-zenekar. Az előbbi maradt a tűzoltók zenekara, a Hodovány-zenekar pedig vasárnapokon muzsikált egy kocsmában a fiatalok táncmulatságain. A Szurap-zenekar a tűzoltók otthonául szolgáló vendéglőben játszott a fiataloknak, és szolgáltatta a zenét a tűzoltók által rendezett népszínművekhez, valamint a tűzoltók felvonulásain és egyéb ünnepségeken. Mindkét zenekar a fúvóson kívül pengetős és vonós hangszerekkel is rendelkezett. Táncokon és lakodalmakban zenéztek.

Amikor 1947-ben megalakult a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a zenei szakosztálynak volt fúvós- és tamburazenekara is, a szakosztály vezetője Szurap Mihály volt. A fúvósok a tánccsoportnak szolgáltatták a zenét, a tamburások pedig a színdarabok zenei kíséretét adták.

Mióta József amatőr énekes szerzői estet rendezett ifj. Sturcz József nótaszerző tiszteletére, összeválogatva a tanító bácsi legjobb szerzeményeit. A szervező másik zenés összeállítása az Idősebbek és fiatalabbak a színpadon című műsor volt, ahol kupuszinai énekesek léptek fel.

Jelenleg, a kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület zenei szakcso-portját Dienes László mgr. zenetanár irányítja. A csoport keretein belül tevékenykedik a nagy fúvószenekar, amely a falu különféle rendezvényein, a tűzoltók műsorain szolgáltatja a zenét, s önálló térzenei koncertet ad a kupuszinai búcsúban. A fúvószenekar többszöri résztvevője volt a különböző vajdasági szemléknek és találkozóknak is, sőt nemzetközi tapasztalattal is rendelkezik. Immár rendszeres résztvevője a budapesti búcsúnak.

Koleszár Nándor zenetanár vezetésével több éve működik az egyesület vegyes kórusa, amely a helyi rendezvényeken mutatkozik be valamint immár hagyományosan megrendezi a karácsonyi éjféli mise utáni szabadtéri koncertet.

Kupuszina gazdag népdalhagyományának bemutatásával az 1998-óta működő Krajcárka népdal kör foglalkozik Csizmadia Anna vezetésével. A kis csoport megalakulása óta évente részt vesz a hagyományos durindó népzenei fesztiválon.

Minden alakalommal kiváltja az értékelő bizottság szakmai elismerését. Repertoárjukon a Kupuszinán a XX. század folyamán gyűjtött népdalok szerepelnek autentikus kupuszinai nyelvjárásban. Műsorukat látványosabbá teszi a régi kupuszinai népviselet.

A NÉPRAJZI CSOPORT

A kupuszinai Néprajzi Csoportot 1978 őszén alakították a fiatalok: Dubac Mária, Nagyfejű Mária, Silling István, Soód István, akik a falu népi értékeinek elvándorlása miatti aggodalmuknak akképpen adtak hangot, hogy kiállításokon mutatták be mindazt, ami Kupuszina múltjának része és jelenének alapja. A csoport vezetőjévé Silling István magyartanárt választották meg, aki az apatini Egységes Középiskola kupuszinai tanulóinak segitségével néhány évig nagyszabású gyűjtéseket szervezett a faluban.

Első kiállításukat a régi kupuszinai konyha edényeiből, használati eszközeiből rendezték meg 1978 októberében. Azután a csoportot felkarolta a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, amelynek keretében máig önálló szakcsoportként működik. A fiatalok összesen 13 kiállítást és alkalmi műsort rendeztek értékmentési és értékmegismertetési szándékkal. A Néprajzi Csoport mindenkori célja az volt, hogy a tevékenységük eredményeként összegyűlt néprajzi anyagot egy jellegzetes kupuszinai házban állítsák ki, tehát egy autentikus kupuszinai falumúzeumot szerettek volna létrehozni.

1991. március 10-én nyitották meg az egykori kupuszinai elemi iskola kántortanitói lakásában az állandó kupuszinai néprajzi gyűjteményt, amelyet az elmúlt évek során többezer érdeklődő tekintett meg, s Európa sok országából jöttek és jönnek ide a népművészetet kedvelők és becsülők.

Az állandó kiállításon a legrégibb dátumozott tárgy egy komáromi láda 1817-ből, míg a legfiatalabb a XX. század első negyedéből való tulipános asztal. A kiállítás legfőbb kincsét a festett bútorok képezik, hiszen ilyen komplett festett lakásberendezéssel egyetlen vajdasági múzeumunk sem rendelkezik. A konyha lakószoba- és tisztaszoba berendezése ép és kifogástalan, csak a feltétlenül szükséges konzerválásra nem jutott még elég pénz. Az asszonyok kelengyéjét bemutató gyűjtemény teljesnek mondható (szoknyák, kendők, fehérnemű, konyharuha stb.). A hajdani kupuszinai ház berendezése kitűnően tanulmányozható.

A gyűjteményt létrehozó kupuszinai csoportot, melynek mai vezetője Csizmadia János, a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság Kiss Lajos Néprajzi Szakosztálya Samu Katalin Oklevéllel tüntette ki.





Utolsó hozzászólások

· Tumbász Leonárd íjász sikere
Lonárd GRATULÁLUNK BALLAGÁSOD alkalmábol! Sok sikert és ...
· Tumbász Leonárd íjász sikere
Lonárd GRATULÁLUNK BALLAGÁSOD alkalmábol! Sok sikert és ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
...fergeteges hangulat az V.Palóc Világtalálkozón...https://www.youtube.com/watch?v=yJTuDFd4Dtc ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
Az V. Palóc Világtalálkozón találkozunk! <3 <3 ...
· Kupuszinaiak a kecskeméti Csiperó fesztiválon
Láttuk őket a Polgárok Házában, Budapesten. Nagyon ...
· A Rákóczi Szövetség ajándéka
kis aranyosak ...
· A virágtermesztésben is fejlődni kell
nagyon szepek ...
· Kupuszinaiak a kecskeméti Csiperó fesztiválon
Gyönyörű viselet, még gyönyörűbb fiatalság !!! <3 ...
·  Kupuszinaiak a Palóc világtalálkozón
Nagy öröm és megtiszteltetés volt mindnyájunk számára ...

A keresett oldal nem található! | Vajdaság MA


A keresett oldal nem található! | Vajdaság MA