Bácskertesen szentmisével kezdődött az idén nemzeti ünnepünk napjának emlékműsora.

Gazdag és rendkívül színes, tartalmas múltja van a bácskertesi amatőr színjátszó mozgalomnak, tagjai folyamatos munkát végeznek, és soraikban mindig feltűnt egy-egy olyan színész, akivel hegyeket lehetett elmozdítani a helyükről, folyókat eltéríteni a medrükből

Műkedvelő színjátszásunk egyik meghatározó jellemzője a műfaji sokszínűség. Azt hiszem, hogy azok, akik figyelemmel kísérték és kísérik színjátszóink munkáját, meggyőződhettek állításom igazáról, és nemcsak hogy meggyőződhettek, hanem őszinte elégedettséggel (s talán egy kis büszkeséggel is) tapasztalhatták azt a bátor, fenntartás nélküli határozottságot, amellyel színjátszóink a különböző "fajsúlyú" színpadi műveket műsorukra tűzték/tűzik!

Manapság, amikor mindenfelé csak a munkahelyek megszűnéséről hall az ember, jó dolog ennek az ellenkezőjéről értesülni.
Kupuszinán (Bácskertesen) egy hónapja nyílt egy varroda, melyet a hódsági BIMDI cég üzemeltet. Tulajdonosa, Stanković Ivan tisztában van azzal, hogy az első hónapokban, amíg a dolgozók meg nem tanulják az egyes fázisok elvégzését s be nem indul a norma szerinti termelés, veszteséges lesz ez a beruházás számára.

A nyugat-bácskai hangulatos falucskában, nem messze Zombortól, Bácskertesen (Kupuszinán) ismerik a jól megcsinált színdarabok könnyűnek nem???????????? mondható technikáját, ősidőktől szárnyalt/szárnyal itt a műkedvelő színjátszók mozgalma

Forrás: Hét Nap

Február derekán Doroszlón rendezték meg a Négyesfogat: Doroszló, Gombos, Szilágyi és Kupuszina jubiláris, 40. közös művelődési összejövetelét. A műsorban mint vendég fellépett a bajai ĺszirózsa népi táncegyüttes.

Forrás: Hét Nap

"A most megjelent Nem sírt ásunk, hanem fundamentumot című könyvem első bemutatójára Bácskertesen/Kupuszinán került sor. Utólag nem győzöm megköszönni a lehetőséget, hogy a falu bensőséges, nagy ünnepének műsorában ennek a könyvnek a bemutatása is helyet kapott. (A helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület fönnállásának 60. évfordulója és két emléktábla leleplezése. Az idősebb és a fiatalabb Sturcz József neve olvasható az emléktáblákon!)

A falu művelődési életének megalapozói előtt tisztelegtek a bácskertesiek, azok előtt, akiknek szervezőmunkája máig érezteti hatását, és akik megteremtették a XX. század határszabdalásai által megcsonkított Délvidék új körülményei között a nyugat-bácskai magyar faluközösség művelődési életének alapját.

A lassan télbe forduló napok csendje köszönt rá az emberre a nyugat-bácskai szórványmagyarság egyik embermelegségű kis falujában, Bácskertesen (Kupuszinán) is. Ebben a jótékony csendben azonban az ünnepre való készülődés őszinte öröme is érzékelhető. Mert ünnepre készülődik az újratelepítésének kétszázötvenötödik évfordulójára a közelmúltban emlékező közösség. Hatvanéves ugyanis a falu művelődési egyesülete, amely nagy költőnknek, Petőfi Sándornak a nevét viseli.

Nem könnyű, de nagyon szép munka falun, kis községben lelkesen, áldozatkészen ,,szítani a lángot”, életben tartani a műkedvelő mozgalmat, szárnyaltatni azt, újra színpadra hívni a fiatalokat és a veteránokat, bár néha még a fáradozásért járó csekélyke elismerés is elmarad